A szervezők meggyőződése szerint az energiaügy napjaink egyik legjelentősebb kihívása, amelyet a jövő nemzedékek érdekében fel kell vállalni. Bármilyen megoldást is választanak, annyi bizonyos, hogy az energiaszükségletek egyre növekvő tendenciát mutatnak, ám a fosszilis erőforrások véges mennyiségben állnak a rendelkezésre. Emellett tény, hogy az emberi tevékenységek és ezen belül a fosszilis alapú energia előállítása a klímaváltozás egyik okozója. A természettudósok felelőssége, hogy alternatívákat dolgozzanak ki a hatékonyabb energia-előállítás és újabb technikák kifejlesztése érdekében.
Szerdahelyi György, a gazdasági és közlekedési minisztérium energetikai főosztályának vezető főtanácsosa a magyar energiapolitika kihívásairól beszélt.
Mint rámutatott, rendkívül magas, mintegy 80 százalékos az ország importfüggőségére, amennyiben a Paksi Atomerőmű fűtőelemeit is behozatalként tekintik. Drágulnak az energiahordozók, de idetartozik az klímaváltozás kérdése, amely "az egész világot foglalkoztatja", s nagyon fontos kérdés az Európai Unió energiapolitikájával való összhang megteremtése.
Kifejtette: sok új erőművet kell építeni, 2020-ig 4-5 ezer megawattal kell bővíteni a kapacitásokat. A földgáz kevés, s Magyarország a szükségleteket javarészt importból fedezi. Import vagy a hazai szén felhasználása az erőművekben környezetszennyező volta miatt aggályos.
Az alternatív források közül mindenekelőtt a geotermikus energiát említette, amelynek felhasználása a jelenlegi szinthez képes a tízszeresére növelhető. Fontos a biomassza, s sokan érdeklődnek a szélenergia iránt. Ez azonban megbízhatatlan energiaforrás.
Szerdahelyi György kitért az Országgyűlés által most elfogadott hazai energiapolitikára, amely előírja egy jövőbeli atomerőmű esetleges megépítése szükségességének vizsgálatát.
Ismertetése szerint a Paksi Atomerőmű biztosítja a hazai energiaszükségletek 40 százalékát. Négy blokkjának élettartama 2012-2017 között lejár, ám további 25 évre meghosszabbítható. Ám amikor "kifut" a Paksi Atomerőmű egy új atomerőműnek már "ott kell állnia".
Kroó Norbert, az MTA alelnöke, az Európai Kutatási Tanács tagja előadásában rámutatott, hogy az életben mindenhez energia kell, még az információhoz is, az is fizikai mennyiség, művelése is energiafelhasználással jár. Ugyanakkor az energia kérdései nem kapnak kellő figyelmet.
A világban "az előrejelzések szerint 2050-ig a gazdaság 500 százalékkal növekszik, a népesség 50 százalékkal, a termelési tevékenység és az energiafelhasználás 300-300 százalékkal növekszik, s erre fel kell készülni" - hangsúlyozta.
Mint kifejtette, a jelenlegi energiafogyasztási és termelési gyakorlat nem tartható fenn. Elfogynak a fosszilis források, növekszik a klímaváltozást előidéző üvegházhatás.
"Az energiaproblémával a jelenleginél jobban kell foglalkozni, így a zéró emissziós szénerőművek létrehozásával, a nukleáris energia jobb kihasználásával. Ez a IV. generációs atomreaktorok útján valósulhat meg. Jobban ki kell használni a hidrogéntechnológia, fűtőanyagcellák, a biomassza, a Nap, a víz és a szél energiája biztosította lehetőségeit. A hibrid hajtású autóknak nemcsak az elveivel, hanem a tényleges elterjedésével is kell foglalkozni" - emelte ki az MTA alelnöke.
Kroó Norbert az Európai Kutatási Tanács tagjaként kitért az unió VII. kutatás-fejlesztési keretprogramjára, amely 2007 és 2013 között kilenc energetikai témát fogalmaz meg, amellyel "mind alapkutatási, mind alkalmazási szinten" foglalkozni akar.
"Ezek a hidrogén-felhasználástól és üzemanyagcelláktól az energetikai politikáig nagyon széles skálát ölelnek fel" - ismertette a tudós.
