Soma megtalálta előző életét
A szabadszájú jazzénekesnő Csehországban élt földműves férfiként az 1800-as években. A XXI. század egy korábbi adásában a korregressziós hipnózist két ismert televíziós személyiségen "próbálták ki".
2008. április 16. szerda 17:32 - Hírextra
Egyikük az ezoterikával szemben szkeptikus Vágó István volt, aki bár nagyon akarta, hogy sikerüljön a transzállapot elérése, néhány perc után visszatért a jelenbe. Bár az egész arca gyöngyözött és láthatóan koncentrált a hipnotizőr szavaira, elméje mégsem engedte a más tudatállapotba kerülést.
A másik alany Spitzer Gyöngyi, ismertebb nevén Soma viszont befogadó volt a "delejezésre". Az előző életbe való visszatérés többször is sikerült, mintha Lehoczky Pál, hipnotizőr végigsétáltatta volna évszázadokon keresztül a mindenre nyitott személyiségéről híres jazzénekesnőt. Első emlékeiben egy feketebőrű férfi alakjában látta magát, aki fehér emberek elől menekülő csapatát vezette. Még a nevét is kimondta, Bengoj.
A jelenlegi ismeretek szerint azonban a bengoj valójában egy nyelv volt, de talált érdekes összefüggéseket a riporter, amikor Soma szavainak történelmi hátterét kutatta. Az énekesnő Baeort nevezte meg akkori élete helyszínének. Baeort a Bibliában találták meg, de nem földrajzi helyként, hanem személyként. Lehoczky Pál ezután tovább utaztatta Somát egy másik életbe.
Cseh falu a képzeletben és az életben
Soma ezután az 1800-as évekbe érkezett meg gondolatban, amikor szintén férfiként látta önmagát. A negyvenes évei elején járó, földműves ember ruhájáról, környezetéről és ételéről is pontos leírást adott. A falut Petorkának nevezte, saját neve pedig Zsetonkovics volt. A ruhájáról azt mondta, "mintha a bőröm zsírjától megkeményedett durva vászon lenne". Néhány cseh szót is megosztott a hipnotizőrrel, ezek a csudasztri, csesztompa és a fosztanka voltak.
Még ha nem is egyezett minden egyes betű, megtalálták az ételnek megfelelő szót, és kiderült, hogy a csesznacska egy hagymaleves, amelyet Soma elmondása szerint lepényszerű kenyérrel fogyasztottak. Ez a szokás a csehek szerint az 1800-as években csak ezen a környéken élt, és ma már nem eszik ilyen formában. Soma beszámolt arról is a hipnózis alatt, hogy volt egy mostohatestvére, akit nagyon szeretett, de korán meghalt, úgy 21-22 évesen.
Látott továbbá egy temetőt, ahol fakeresztek jelezték a sírokat, és egy kőből vésett tábla feliratát is elolvasta, amelyen az 1876-os évszám szerepelt. A stáb az énekesnővel együtt elutazott Csehországba a felkavaró élmény után, és talált is egy Petruvka nevű falut, ami olyan kicsi, hogy még a térképen sem szerepel. Az énekesnő és a stáb előbb a hivatalt kereste fel, ahol az anyakönyvi kivonatokat böngészték át, és találtak Zsetonkovics vezetéknevű férfiakat, akik az 1800-as években éltek a faluban.
Majd a temető felkutatásába kezdtek, amit épp egy olyan lankás vidéken találtak meg, ahogy Soma lefestette a hipnózis alatt. A riporter hozzátette, hogy Csehországnak mindössze tíz százalékát fedi ilyen természeti környezet, és mind a tíz százaléknyi terület Petruvka környékén található. A kőtáblát is meglelték, amin a felirat mindössze egyetlen számban tért el, 1876 helyett 1872 szerepelt rajta. A mostohatestvér sírját azonban már nem láthatták, hiszen a fakeresztek elkorhadtak, ezért már egy darabot sem találtak belőlük a helyszínen. Csupán a közeli múzeum mentett meg néhányat, amelyet megőriztek az utókornak.
Forrás: netbulvar.hu