A legérintettebb körzetek adatai azt mutatják, hogy az idei évadban mintegy 15-20 százalékkal többen sérültek meg a télisport szerelmesei közül az osztrák hegyekben, mint az előző, 2006/07-es szezonban.
Az Osztrák Baleseti Sebészeti Társaság elnöke a növekedést részben azzal indokolta, hogy a kedvező időjárási feltételeknek köszönhetően az alpesi országba látogató téli turisták száma is megugrott. Másfelől azonban sok baleset azért következik be, mert az érintettek túlbecsülik a képességüket, és az edzéshiány miatt a fizikai állapotuk sem a legjobb. Ugyanakkor a kitűnően előkészített pályák és az egyre korszerűbb felszerelések mind nagyobb sebességre késztetik őket, márpedig a túlzásba vitt száguldás komolyabb következményekkel járhat.
Mindenesetre a statisztikák alapján nem csak a balesetek száma nőtt, hanem azon belül a súlyosabb eseteké is. A gerincoszlop-sérülések száma például 90 százalékkal emelkedett, de megszaporodott a síp- és medencecsontot ért balesetek száma is.
A síelőknél továbbra is a térdsérülések a leggyakoribbak. A hódeszkázóknál a váll és a kéz bizonyult a legsérülékenyebb testrésznek, a ródlizóknál az arc és a koponya.
Az osztrák hegyimentő-szolgálat helikoptereinek átlag húszpercenként kell magasba emelkedniük egy-egy évadban, hogy "bevetésre" induljanak. Leggyakrabban balesethez riasztják őket, hogy mihamarabb kórházba szállíthassák a sebesülteket vagy kimentsék a bajbajutottakat. A vészjelzés befutása után három perccel már a levegőben tudnak lenni. Egy-egy mentési akció 2500 euróba kerül.
A linzi székhelyű Közlekedésbiztonsági Felügyelőség (KfV) becslése szerint évente mintegy tízmillióan töltik téli szabadságukat az osztrák hegyek között, kétharmaduk pihenésre vagy sportolásra vágyó külföldi turista.
A 2006/2007-es évadban mintegy 50 ezer síelő, hódeszkázó és szánkózó szenvedett olyan súlyos sérülést, hogy kórházi ápolásra szorult. Csaknem kétharmaduk férfi volt, egynegyedük hódeszkás. A balesetek 47 százaléka láb-, 28 százaléka kar- és kéz-, egytizede fejsérüléssel járt.
