Alapvető probléma, hogy a több évtizedes tervek és elképzelések ellen még mindig nem kezdődött el a metró, illetve a városi gyorsvasút építése, így az utas szállítás zömét nagyrészt elavult buszok és villamosok bonyolítják le. Ezek műszaki állapota állandó gondot okoz, a buszok átlagos életkora megközelíti a 20 évet.

A fejlesztésre kevés pénz jut, mivel a tömegközlekedés veszteséges. A fővárosi tömegközlekedési vállalat részvénytárságként működik, egyedüli részvényese a fővárosi önkormányzat.

A jegyek ára nem fedezi a költségeket, ezért a vállalat állami támogatásra szorul. Tavaly az állami dotáció a kiadások közel 35 százalékát fedezte. A támogatás mértéket csak a jegyek árának emelésével lehetne csökkenteni, erre azonban a fővárosi önkormányzatban jelenleg nincs meg a hajlandóság.

Európai összehasonlításban a pozsonyi tömegközlekedés nem tartozik a drágák közé, a 10 perces vonaljegy 14 koronában, azaz valamivel több, mint 40 eurócentbe kerül, az összes vonalra érvényes havi bérletért körülbelül. 20 eurót kell fizetni, de a kedvezményes bérletek ennél jóval olcsóbbak.

Gondot okoz a járműk tisztasága, bár e téren az utóbbi időben javult a helyzet. Kultúrált körülményekkel főleg az új autóbuszokban és villamosokban találkozik az utas, ezeket a járműveket modern információs rendszerrel is felszerelték.

Pozsonyban a rendszerváltás óta még nem sztrájkoltak a tömegközlekedésben dolgozók, ám az ország másik legnagyobb városában, Kassán jelenleg is sztrájkkészültségben vannak a buszsofőrök és villamosvezetők, elsősorban magasabb béreket és jobb munkakörülményeket követelnek.

A kassai sofőrök főleg amiatt neheztelnek, hogy pozsonyi kollegáiknál lényegesen kevesebbet keresnek, órabérük 20-30 százalékkal alacsonyabb. A városi képviselőtestület egyelőre nem talált megoldást a dolgozók jogosnak minősített követeléseire, így a sztrájkkészültség tovább tart.