Tarka bohóc a Gyógyító Művészeti Műhely falán, csaknem életnagyságban. Bár még a hajdani gyermekorvosi rendelő idejét idézi, akár iránytű lehetne a megváltozott rendeltetésű épülethez is. Bent színes rajzok, festmények kavalkádja fogadja a látogatót. Képek, virágok, házak, portrék, emberi arcok elevenednek meg a kezdeti próbálkozásokon, és az igényes, elmélyült munkákon. Mindegyik alkotás pszichiátriai betegek műve, és valamennyi egy világot jelenít meg, egyedi, belső világot. Az egészségesek számára a művészetterápia tárgyi megjelenési formái a képek, a betegeknek azonban egyfajta kifejezési formát jelentenek, ki nem mondott szvakat, el nem hangzott mondatokat, egy sóhajt, egy kiáltást, egy mosolyt.

A Gyógyító Művészeti Műhelynek Kispest, a főváros egyik peremkerülete adott otthont, miután az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) darabjaira hullott. A kispesti pszichiátriai gondozó égisze alatt működnek, melynek vezetője dr. Simon Lajos főorvos.

- Mi voltunk az intézet V-ös pszichiátriai osztályának művészetterápiás műhelye, az ott folyó munkával járultunk hozzá az akut, legkülönbözőbb mentális problémákkal küzdő betegek gyógyulásához - magyarázza Kaszás Nóra pszichopedagógus, a Gyógyító Művészeti Műhely vezetője, aki Balkay László képzőművésszel, művészetterapeutával együtt dolgozik itt tovább.
A hajdani "Lipóton" 2004-ben nyílt meg a Tárt Kapu Galéria, ahol a hivatásos képző - és iparművészek által vezetett foglalkozásokon készült alkotásokat mutatták be a pszichiátriai páciensek. A bemutatkozás akkor és ott, ahogy most Kispesten is, sikert aratott. A pszichiátriai betegeket, és betegségeket jószerivel csak hírből ismerő és gyakran tévesen megítélő, sőt megbélyegző társadalom számára nyitottá vált a betegek világa, túljutott az Intézet falain és a pszichiátriai betegségekkel küzdőknek új kihívást jelentett. A laikus néző képeket lát, rajzokat, festményeket, vonalakat, színeket, alakokat, elnagyoltan vagy éppen aprólékosan kidolgozva, de vannak itt agyagba álmodott figurák, és színes szőttesek is, mert a művészi hajlandóság és tehetség sokféle. A néző, a kívülálló rácsodálkozik egy-egy darabra, és továbbmegy. A szakember pedig kiolvassa belőlük a beteg élményvilágának vallomásait, mert minden alkotás beszédes, eszköz az érzelmek, hangulatok, indulatok kifejezésére.

A "kitett kép" visszajelez, láttatja a belső traumákat, szorongásokat, a mélyben meghúzódó érzelmi indulatokat. Minden alkotás "kiszól" a keretből, a nehezen, vagy egyáltalán meg nem fogalmazott, soha ki nem mondott érzelmekről beszél. De miközben áttételes formában közölnek valamit alkotóikról a képek, szobrok és egyéb művek, feszültségoldó hatásuk van, megkönnyítik a gyógyulást, elősegítik a rehabilitáció sikerét.

- A művészetterápia kommunikációs lehetőség, melynek során a zárkózottabb, félénkebb betegek megtapasztalhatják a közös foglalkozás katartikus élményét és megnyílnak, érdeklődőbbé, közlékenyebbé válnak. Jó hatással vannak a társaikra is, a csoporthatás kohéziójának ereje szinte tapintható ezeken a foglalkozásokon. Különösképpen vonatkozik ez a színházi előadásokra - állítja Kaszás Nóra.

Ezért hozták létre a pszichoterápia részeként 2005-ben a Tárt Kapu Színházat 12 alapító taggal, a Gyógyító Műhely részeként, de önálló működéssel. Amikor beköltöztek kispesti, új otthonukba, remek előadással mutatkoztak be. Bár nem színészek, a fesztiválok állandó vendégei, rendezvények kedvelt szereplői, meghívottai. Amíg színre kerül egy-egy előadás, sok munka, közös foglalkozás előzi meg, de a tapasztalatok azt igazolják, hogy megéri: az öngyógyítást elősegítő művészet, kellő orvosi kontroll mellett jó eredményeket mutat. A művészetterápia a klinikai pszichológiai és medicinális módszerekkel egyenértékű terápia.

A Nyitott Műhelybe bárki bejöhet, a pszichiátriai gondozók irányítják ide a betegeket, vagy önként jönnek, mert hallották hírét, és itt kedvükre válogathatnak a foglalkozások között. Az irodalom, zene, képzőművészet, színház mellett van meditáció, jóga, relaxáció, bibliaóra és szabad, kötetlen beszélgetés is, egy tea mellett, meghitt légkörben.

Kaszás Nóra legközelebbi terveik között említi: egyesületet szeretnének létrehozni, hogy képesek legyenek önfenntartók lenni, ne kelljen folyton a színházért szponzoroknál kilincselni. Bár vannak, akik jó szívvel támogatják törekvéseiket, stabil anyagi bázisuk nincs. Munkájukat szakmailag, emberileg mindenben segíti az ugyancsak ide költözött és itt rendelő főorvos, dr. Magyar Iván György, hogy a régi lipótmezei intézet tradícióihoz méltóan, a mai igényeknek megfelelően, eredményesen tudják folytatni a pszichiátriai betegek rehabilitációjának keretében a modern művészetterápiát.