"A Magyar Zsidó Múzeum különleges emlékkiállítással készül az emberek emlékezetébe vésni a 65 évvel ezelőtti felkelés jelentőségét és tanulságait, amely a sorsára hagyott európai zsidóság becsületét mentette meg a szó makkabeusi értelmében" - kezdte megnyitóját a kiállítás kurátora, Ben Turán Róbert múzeumigazgató.

Emlékeztetett arra, hogy a képek a lázadás előtti utolsó pillanatokat ábrázolják, azokat a perceket, amelyek a gettó teljes felszámolását előzték meg. Becsülettel meghalni, ez volt az egyik fogadalmuk. A varsói gettó fiait és lányait nem lehet ellenállás nélkül legyilkolni, a fasizmussal nincs megalkuvás, és ezzel példát mutattak a következő nemzedékeknek - hangsúlyozta a múzeumigazgató.

A varsói gettót 1939 novemberében hozták létre, a szökni próbálókat kivégezték. A nyomort járványok tették elviselhetetlenné, munka csak 30-60 ezer embernek jutott, 200 ezren minden jövedelem nélkül tengődtek, 1940 és 1942 között százezren haltak meg. Előírták, hogy a Judenrat (zsidó tanács) naponta 6 ezer embert állítson ki a rakodótérre: a végcél a treblinkai tábor volt. A megmaradt 60 ezer zsidó lassan szervezkedni kezdett, Mordechaj Anielewicz 1942 decemberében létrehozta a ZOB (Zsidó Harci Szervezet) nevű szervezetet. Az 1943. április 19-én kezdődött varsói gettólázadás volt az első nagy katonai akció a megszállt területeken.

Joanna Stempinska, Lengyelország budapesti nagykövete felidézte: a felkelők tudták, hogy egyikük sem fog élve kijutni, ám a szabadságvágyuk fontosabb volt.

Aliza Bin-Noun, Izarel Állam nagykövete elmondta, hogy tanulmányai során sokat foglalkozott a közép-európai zsidóság sorsával, az édesapját is faggatta, miért nem csináltak semmit. A kivétel a varsói gettólázadás volt, Izrael büszkesége. A gettóbeliek kevés segítséget kaptak, nem volt esélyük, de a küzdőszellem ébren volt, harcoltak. Sosem szabad elfelejteni milyen bátor tett volt ez - jelentette ki a nagykövet.

Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke gyermekkori emlékéről szólt, egy gépelt lapokból álló könyvről, amely otthon a könyvespolc második sorában állt, Fellázad a gettó! volt a címe. Az elnök szerint a kommunista rezsim elől is rejtegetni kellett ezt az írást, nem adták ki.

A megnyitón jelen volt April H. Foley, az Amerikai Egyesült Államok nagykövete, Juraj Migas, Szlovákia nagykövete és Marek Toman, a cseh nagykövet helyettese. Szombaton délelőtt 11 órától megemlékezést tartanak a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban, ahol dokumentumfilmeket vetítenek a varsói gettóról. Az eseményen Jaroslaw Kurski, a Gazeta Wyborcza lengyel napilap főszerkesztő-helyettese mond beszédet.