A tudósok szerint a Chapare-vírus élőhelye jelenleg csupán egy eldugott bolíviai falucskára korlátozódik, ám az urbanizáció és a klímaváltozás kiterjesztheti hatósugarát - olvasható a New Scientist című folyóirat online kiadásában.
"Ezek a kórokozók járványok kockázatát hordozzák, olyanokét, amelyek nagyon sok emberi életet követelhetnek - mondta Stefan Kunz, a lausanne-i Centre Hospitalier Universitaire Vaudois virológusa, aki nem vett részt a kutatásban.
A kórokozót öt éve fedezték fel: 2003. január 4-én Samuzabeti faluban egy huszonkét éves farmer betegedett meg, láz és fejfájás gyötörte. A következő napokban a tünetegyüttes izom- és ízületi fájdalommal, hányingerrel s vérzéssel egészült ki, két héttel később pedig a fiatalember halott volt.
A helyi orvosnak, Simon Delgado nem tudta, hogy mi végezhetett páciensével. Az ismert fertőző betegségekre - a dengue-lázra vagy a sárgalázra - végzett tesztek sorra negatív eredményt adtak. Elővigyázatosságból Delgado doktor elküldte a mintát az Egyesült Államok Betegségmegelőzési és Ellenőrzési Központja, az atlantai székhelyű CDC számára.
A CDC kutatói a központ legbiztonságosabb laboratóriumában csomagolták ki a veszélyes küldeményt.
"Amennyiben hemorrágiás, azaz vérzéssel járó lázra gyanakszunk, a legszigorúbb biztonsági előírásokat kell betartanunk" - magyarázta Pierre Rollin, a CDC szakértője. A kutató és kollégái saját oxigénrendszerrel ellátott védőruházatban dolgoztak, hasonló biztonsági előírásokat az Ebola-vírus tanulmányozásakor alkalmaztak.
A CDC laboratóriuma alátámasztotta, hogy egy teljesen ismeretlen vírusról van szó. A legritkább kórokozók kimutatására szolgáló tesztek elvégzése is negatív eredményt adtak, ám amikor a kutatók a beteg vérsavóját emberi sejttenyészetbe fecskendezték, a vírus szaporodni kezdett.
A kutatók a kórokozót Chapare-vírusnak nevezték el - ebben a bolíviai tartományban található az elhunyt szülőfaluja.
A további tesztek kimutatták, hogy a kórokozó az úgynevezett Arenavírusok családjába tartozik. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO adatai szerint az ebbe a családba tartozó Lassa-vírussal Nyugat-Afrikában évente mintegy 300-500 ezer ember fertőződik meg, s ötezren hunynak el a betegség következtében. A kórokozó dél-amerikai változata ugyan sokkal ritkább, de sokkal "vérszomjasabb" is.
"Meglehetősen gyakran súlyos megbetegedést okoz, s az esetek 30 százalékában halálos a kimenetele" - mutatott rá Pierre Rollin.
A fiatal farmer halála óta nem regisztráltak több esetet. A CDC kutatói most a vírushordozó kilétére próbálnak fényt deríteni, amely feltehetően valamilyen rágcsáló lehet, valamint a kórokozó elterjedtségére keresik a választ.
Charles Fulhorst, a galvestoni University of Texas arenavírus-szakértője szerint a Chapare csupán a jéghegy csúcsa. A kórokozó számos új válfaja tűnhet ugyanis fel Dél-Amerikában, s esetleg a kontinens északi felén.
"Amikor úgy hiszed, hogy tudod mivel állsz szemben, egy új kórokozó szabadul ki" - mondta.
Pierre Rollin egyetért ezzel a véleménnyel, s további helyszíni és laboratóriumi kutatást sürget, hogy megzabolázzák a Chapare-vírust.
"Számos olyan arenavírus lehet, amelyek létezéséről fogalmunk sincs. Nem gondolom, hogy ezek az egész világra kiterjedő pandémiát válthatnak ki. Ugyanakkor számolni kell azzal, hogy vírusok súlyos helyi gondokat okozhatnak" - összegezte Pierre Rollin.
