- Felhívott ez a nő, hogy ő akarja elvinni Imre mamájának hamvait a temetésre. De hol volt ő húsz évig? Hol volt, amikor Imre beteg lett, és kórházról kórházra kellett vinni? Sehol. Most meg beállít, hogy adjam oda az urnát. Semmi köze ennek a nőnek hozzá, én akartam, hogy együtt legyen Imre és az anyukája, és ettől nem tágítok - háborgott Jenei József.
Faragó Lilla sem hagyhatta szó nélkül József kirohanását.
- Abban egyetértek vele, hogy Imre édesanyjának hamvait vele együtt kell eltemetni. Ezért felhívtam, hogy menjünk el együtt a Damjanich utcába, és együtt vigyük ki a hamvakat Farkasrétre. Itt Imre édesanyjáról van szó, aki a Faragó család tagja. Egyébként is úgy gondolom, hogy normális esetben a mi családunknak egyedül kellene ezt az utat megtennie, de a viták elkerülése végett a Jeneivel közösen szerettem volna a hamvakat eljuttatni a temetőbe - kezdte Lilla. - Úgy tűnt, sikerül is, Jenei azonban meggondolta magát.
Azt mondta, hogy ő egyedül fogja ezt intézni, és egyébként is semmi közünk az urnához. Így sajnos nem tudom megtenni azt, amit úgy érzem, hogy a Faragó család részéről kötelességem lenne. A régen oly szorors családi kapcsolatunk Imre édesanyjával, Bözske nénivel ilyen véget ér, hogy Jenei József nem ad engedélyt arra, hogy édesapám nagynénjének hamvait végső nyughelyére juttassuk.