Júniusban jár le a megbízatása Lomnici Zoltán jelenlegi legfelsőbb bírósági elnöknek, aki a törvény erejénél fogva egyúttal az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) vezetője is. A főbírót az államfő jelöli, és az ombudsmanokhoz hasonlóan az összes parlamenti képviselő kétharmadának támogatásával választható meg.
Azzal kapcsolatban, hogy a sikertelen ombudsman-jelölések tapasztalatai nyomán felmerülhet a veszélye annak, hogy nem sikerül a hátralévő két hónap alatt új főbírót választani, Gatter László elmondta: ez az igazságszolgáltatás napi munkájában érdemi nehézségeket, fennakadást feltehetően nem okozna, de nem szerencsés, mert hosszabb távon bizonytalanságot eredményezhet.
Például nem egyértelmű, hogy ha nincs legfelsőbb bírósági elnök, akkor ki látja el az OIT-elnöki feladatokat, a Legfelsőbb Bíróság (LB), vagy az OIT elnökhelyettese. Ennek kapcsán akár még jogértelmezést is lehet kérni az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságától - fűzte hozzá az FB elnöke.
Az államfő korábban már tájékozódó megbeszélésre hívta a bírósági vezetőket, ítélőtáblai és megyei bírósági elnököket. Gatter László arra a kérdésre, hogy mit vár a konzultációtól, annyit válaszolt: szeretne beszámolni a Fővárosi Bíróság helyzetéről, továbbá segítséget adni a főbírói posztra jelölt személy kiválasztásához azzal, hogy elmondja, a bírósági igazgatás szempontjából milyen típusú vezetőre lenne szükség.
Arra a kérdésre, hogy miként készül a FB a Magyar Gárda föloszlatása iránti per következő, május 19-i tárgyalására, Gatter László elmondta: feltétlenül érvényt akarnak szerezni annak az OIT-állásfoglalásnak, mely szerint a nagy érdeklődésre számot tartó ügyekben minél nagyobb tárgyalótermet kell biztosítani, és a sajtó képviselőit elsőbbség illeti meg a nyilvános tárgyaláson való részvétel szempontjából.
"Jobban fogunk figyelni arra is, hogy a bíróság épületében ne fordulhassanak elő olyan jelenetek, amelyek akár a látszatát kelthetnék annak, hogy alkalmasak az igazságszolgáltatás befolyásolására" - mondta a FB elnöke.
"Gondolkodunk azon, hogy milyen rendőri jelenlét legyen, de ez nehéz kérdés, hiszen míg a Magyar Gárda perénél a rendőri jelenlét elmaradása miatt érkezett kritika, addig volt olyan eset, amikor a túlzott rendőri jelenlétet kifogásolták. Ebben a kérdésben szinte lehetetlen esetről esetre a mindenkinek tetsző megoldást megtalálni" - mondta Gatter László.
Hozzátette: még nem eldöntött, de fontolgatják azt is, hogy a nagy érdeklődésre, sajtónyilvánosságra számot tartó bírósági tárgyalások esetében az interneten megpróbálják felmérni az érdeklődést, és esetleg még előzetes regisztrációt és jelentkezési sorrendet is bevezetnek, hiszen a bírósági tárgyalók befogadóképessége véges.
A Magyar Gárda feloszlatása iránti, ügyészség által kezdeményezett polgári per első, március 12-i tárgyalásának helyszínén a gárdisták több tucat újságíró és emberi jogi aktivista bejutását kényszerrel megakadályozva irányíthatták az eseményeket.
Az eset kapcsán az igazságügyi és rendészeti miniszter utasította a rendőrséget, hogy határozottabban lépjen fel a bíróságokon tárgyalás közben demonstrálókkal szemben.
