Putyin és az ő fiktív szerelmi története

Rizskov szerint az alig fél éve megjelenő lap 24 oldalát nehéz volt megtölteni, és mindig maradtak üres hasábok, amelyeket úgy töltöttek meg, ahogy tudtak.

A Putyin válásáról megjelent hír előestéjén is volt ilyen "lyuk", de a popsztárok ezúttal töltelékként nem jöttek számításba, mivel az űr az első oldalon tátongott. Estére az érintett újságírók a "stressz enyhítése" folytán már jó hangulatban végül kitalálták a szenzációt.

Másnapra a szerkesztőségben teljes eufória uralkodott, mert a fiatal újság híres lett. Az újságírók követelték a maguk kitalálta "menyasszonytól", hogy erősítse meg vagy cáfolja a hírt, az esküvőrendező szolgálat idézett vezetője pedig a kéretlen reklám miatt dühöngött.

Másnap néhány nagydarab fiatalember elvitte a főszerkesztőt. "Talán a titkosszolgálathoz, de alighanem inkább csak a lap tulajdonosához" - írta Rizskov.

Mikor a főnök visszaért, jelentették neki, hogy a liberális sajtó már érdeklődött iránta, s mindenkinek azt mondták, hogy elvitte a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB). Ettől kezdve csak ritkán jelent meg, s a kollégák mindenkinek azt mondták, hogy az FSZB hallgatja ki. Ami azt illeti, eléggé lelkesen, csillogó szemmel ment a "kihallgatásokra", és rendszerint követte néhány italozó kolléga hasonlóan csillogó szemmel, arcán győzelmi mámorral.

Pénteken megjelent a szerkesztőségben a japán televízió, de a főszerkesztő bezárkózott a szobájába, és az az idős kolléga beszélt a sajtószabadságról, meg hasonlókról, akinek a neve szerepelt az írás alatt.

Délután megjelent a lap tulajdonosa - írta Rizskov. A többi ismert: az újság megjelenését "átmenetileg" beszüntették, a főszerkesztő "felmentését kérte".

Az Izvesztyija című lapnak Rizskov elmondta: teljesen apolitikus ember, irodalommal foglalkozik, de úgy vélte, ahol ilyen pofátlanul hazudnak, ott nem szabad hallgatnia. A szerkesztőségben ököllel mentek neki, majd igazoló jelentés írására kényszerítették, s mindez egy kanadai tévé forgatócsoportjának jelenlétében zajlott le.