A Sziget fesztivál évről évre kivette a maga részét a hazai előadók népszerűsítésében, mindig is igyekeztek  teret adni a magyar produkcióknak. Éppen ezért nem lehetett kétséges, hogy Presser Gábor kezdeményezése mellé állnak a magyar dal ünnepének megszervezésében.

A zenész ötlete a magyar nyelvű dal jövőjéért való aggodalomból született. Ezért álmodta meg a Magyar Dal Napját, ami - hasonlóan mondjuk a színház napjához – ennek a szakmának az ünnepe lenne. A tervezett időpont szeptember harmadik vasárnapja lenne, és a jeles nap beharangozó, figyelemfelkeltő és hagyományteremtő monstre koncertje, az augusztus 11-ei 7 órás maratoni buli, a Sziget fesztivál mínusz egyedik napja.



A szervezők úgy érzik, hogy a magyar könnyűzene ugyanúgy a magyar kultúra része. Éppen ezért az augusztus 11-én délután 4-től este 11-ig tartó buli az elmúlt öt évtized beat-pop-rock dalterméséből összeállított számokkal a jelen és a jövő dalszerzőinek is kíván támogatást nyújtani, megerősíteni hitüket, hogy van értelme magyarul dalokat írni. 150-200 előadó lép színpadra a megszakítás nélküli (átszerelések nem lesznek) koncerten. A nagy slágereket túlnyomórészt eredeti előadóik tolmácsolásában hallhatjuk, és énekelhetjük velük, de vendégek és meglepő speciális produkciók is várhatóak. Átlagosan egy előadótól 1-3 dalra számíthatunk, de bármikor bárki feltűnhet újra zenésztársai oldalán egy másik nótában, közreműködőként.

Gerendai Károly, a Sziget főszervezője azt is elmondta, hogy míg az idei fesztiválon körülbelül 8000 forintos napijegyárban gondolkodnak, a mínusz egyedik napi produkcióra 2500 forintért adnák a belépőt. Teszik ezt azért, hogy lehetőleg minél többen eljöjjenek. A zenészek csak költségeik térítésére kapnak pénzt, nem sztárgázsikért lépnek színpadra. A rendezvény költségvetése 40 millió forint körül mozog. Újságírói kérdésre Gerendai elmondta, hogy nem kértek semmilyen állami támogatást, sőt szponzort sem kerestek a rendezvényhez. Szakmai szervezetek csatlakozására illetve együttműködésére viszont számítanak.

Az örvendetes és eddig soha nem látott mértékű összefogás mellett ne felejtsük el, hogy a rendezvény egyik kiindulópontja a magyar könnyűzene jelenlegi, nem túl rózsás helyzete. A médiában jelentősségükhöz képest alulképviselt hazai előadók közül sokan minden bizonnyal sokkal szélesebb körben is népszerűvé válhatnának nagyobb nyilvánosság mellett. Ahogy Gerendai Károly története is mutatja. Elmesélte, hogy amikor a Tankcsapda egy számát elkezdték játszani a rádióban is, egy konditeremben elcsípett beszélgetésben pozitiv hangnemben, de új zenekarként került szóba az akkor körülbelül már húszéves zenekar.

A szervezők azt is hangsúlyozták, hogy az augusztus 11-ei koncert csak a kezdet. Tervezik dalíró pályázat kiírását is többek között. És Presser Gábor is erre utalt mikor lefestette, hogy a magyar dal ünnepét országos szinten megvalósulóként álmodta meg, ahol mindenféle stílusban róhatnánk le az ország különböző városaiban tiszteletünket a magyar könnyűzenei kultúrának.

A koncert kapcsán a szervezők kiemelték, hogy a teljesség igénye nélkül kívánják bemutatni a magyar slágergyűjteményt, éppen ezért sok (új) dal méltatlanul kimaradhat a mínusz egyedik nap repertoárjából. De fontosnak tartják, hogy minél szélesebb körben terjedjen a gondolat, és így a dalok is azok közül kerültek ki, amelyeket általában mindenki elsőre elfogad, együtt tud énekelni a közönség a zenészekkel. Ennek érdekében kivetítőkön menni fog a számok szövege is.

A sajtótájékoztatón már körvonalazódni látszott, hogy egyedülálló zenei összefogás alakult ki az ötlet köré. A teljesség igénye nélkül: Nagy Ferótól, Ákoson át, Bródy Jánostól Müller Péterig és még sok más neves zenész megjelent, és Presser Gábor a további nevekből is említett párat (Deák Bill Gyula, Balázs Fecó, Kiss Tibor, Lukács László, Lovasi András). Ebből is látszik, hogy zenei stílusokon és korosztályokon átívelő csapat állt össze a magyar dal és egy óriási maratoni buli érdekében. Pontos program még nem készült, a zenészek a mai napon is egyeztettek, megbeszélték javaslataikat. Az előadók egyébként szabadon dönthetnek, hogy repertoárjukból mit kívánnak előadni, ahogy az is megbeszélés tárgya, hogy ki kivel szeretne közösen játszani, és milyen dalokat.



A zenei kínálatról Presser még hozzátette: „Nyilván a legjobb szándékkal is okozunk sértődést, hiszen hét órában is csak némi mustrét adhatunk, talán, ha belefér hetven-nyolcvan nóta…És nem kérhetünk fel minden előadót sem, akit szeretnénk, és a felkért előadók sem feltétlenül kaphatnak „súlyukat megillető” lehetőséget. Megpróbálunk összehozni „egyetlen” nagy koncertet, tudva, hogy még csak esélyünk sincs a teljességre. Fel kell mutassunk együtt valamit a meglévő dalkincsből, és azt is, hogy becsüljük egymást, és egymás munkáját.. Hiányozni fognak az új dalok, nagyon is, de ez most csak egy kis „előzetes” abból, hogy milyennek képzeljük a Magyar Dal Napját, amikor országszerte a színpadokon a régi és új dalok szólnak majd sok-sok órán át.”

Legyen így! Addig is mindenki végigzongorázhatja magában, hogy ő mit választana a magyar könnyűzenei termésből és irány a Sziget augusztus 11-én!