Többet nézünk filmet mint olvasunk

A GfK Piackutató Intézet globális fogyasztói trendeket vizsgáló felmérése 1997 óta évente mintegy 30 országban készül és 30 ezer, a 13 éves és ennél idősebb korosztály körében végzett személyes interjú eredményét összegzi. A 2007-es tanulmány adatai azt mutatják, hogy a kelet- és közép-európai régióban a megkérdezettek 51 százaléka a mozi és a filmek iránt érdeklődik, zenét tízből négy válaszadó (42 százalék) hallgat. Míg a megkérdezettek csupán harmada (33 százalék) szeret olvasni. A megkérdezettek többsége újságot olvas (66 százalék), amit a magazin- (43 százalék) és a könyvolvasás (38 százalék) követ. Magyarországi viszonylatban újságolvasással a megkérdezettek 78 százaléka, magazinolvasással 51 százalék, könyvolvasással 41 százalék tölti a szabadidejét.

A Tárki Társadalomkutatási Intézet 2005 októberében a Libri Kft., a Líra és Lant Rt. és a Pécsi Direkt Kft. megbízásából ezerfős reprezentatív mintán alapuló közvélemény-kutatást végzett a felnőtt lakosság körében és az olvasási, könyvvásárlási szokásokat mérte fel.

A kutatásból azt a következtetést vonták le, hogy Magyarországon visszaesett a könyvolvasó felnőttek száma és nőtt a nem olvasók aránya: 2005-ben a felnőtt lakosság negyede olvasott rendszeresen és egyharmada ritkán, míg 2002-ben még egyharmaduk olvasott rendszeresen és négytizedük ritkán, így tehát az elmúlt három évben az egyáltalán nem olvasók aránya mintegy másfélszeresére, 27 százalékról 42 százalékra nőtt.

A sosem olvasók közel időhiánnyall indokolta, hogy nem olvas. Egyötödük állította: könyvet nem, csak rövidebb dolgot olvas, egyötödük arra hivatkozott, hogy fáj a szeme, közel ugyanennyien mondták nyíltan azt, hogy nem szeretnek olvasni.

Az adatok szerint egy felnőtt magyar átlagosan évi 7-8 könyvet olvas el, ezen belül a felnőtt lakosság 15 százaléka olvas el átlagosan havi 1 könyvet, azaz ők tekinthetők valóban rendszeres olvasóknak.

A legtöbbet a nők, az idősek, az iskolázottabbak, illetve a közép-magyarországiak és a dél-alföldiek olvasnak.

A könyvolvasók leginkább valamilyen irodalmat olvasnak: 38 százalékuk olvas gyakran szépirodalmat, 31 százalékuk szórakoztató irodalmat és 30 százalékuk tényirodalmat. A legkevésbé idegen nyelvű könyveket, művészeti köteteket illetve ifjúsági és gyerekkönyveket olvasnak a válaszadók.

A Szonda Ipsos - Gfk Hungária 2007-es Nemzeti Médiaanalízis felmérése 16 ezer fő vizsgálatával arra mutat rá, hogy a megkérdezettek 16 százaléka állította: hetente többször olvas könyvet. A ritkábban olvasók és a szinte soha nem olvasók aránya a legmagasabb, 27 százalék.
Bár a felmérések szerint a könyvolvasás visszaszorul a szabadidős tevékenységek körében, megegyeznek az adatok arról is, hogy most nő fel az a generáció, amely a Harry Potter- és Tolkien-könyvek által megszerette az olvasást. A Tárki Társadalomkutatási Intézet felmérése szerint kétszer annyi nem kötelező irodalmat olvasnak a gyerekek, mint kötelezőt.

A GfK adatai pedig hangsúlyozzák azt is, hogy míg a könyvolvasásra globálisan a válaszadók 37 százaléka adja a fejét ugyanilyen gyakran és e téren, ha hajszálnyival is, de jobb eredményt mondhat magáénak a kelet- és közép-európai (38 százalék), mint a nyugat-európai régió (37 százalék). Legnagyobb arányban a svédek (46 százalék), a britek (44 százalék), az oroszok (42 százalék) és a magyarok (41 százalék) olvasnak legalább hetente egy alkalommal könyvet.
(MTI-Panoráma)