A zalai község képviselő-testületében a polgármesterrel együtt négyen nyilvánították ki, hogy érdekeiket azt szolgálná a legjobban, ha a megyeszékhelyhez csatlakoznának, ketten azonban ellenvéleményüknek adtak hangot. "A településnek egyébként kiegyensúlyozott a gazdálkodása, évek óta pozitív mérleggel zár" - mondta az MTI-nek Deák István (független) polgármester.
Megítélése szerint manapság a települések lehetőségei egyre jobban beszűkülnek, pályázati forrásaik is csökkenek. Zalaegerszeg azért vonzó, mert gazdálkodása az országban a legjobbak közé tartozik, társult települései nem is gondolkodnak az elváláson.
A települési vezető úgy látja, hogy Pethőhenye különleges helyzetben van, mert a szomszédos város fejlesztéseinek jótékony hatásait eddig is élvezhette, ezt a fejlődési lehetőséget pedig a továbbiakban is csak Zalaegerszeggel lehet kihasználni.
Az évente 36 millió forintból gazdálkodó falu egyike annak a négy községnek, amely a zalaszentiváni körjegyzőséghez tartozik. Egykor hegyközség volt, jelenleg is csaknem kétezer, többségében zalaegerszegi lakosnak van itt birtoka - mondta Deák István.
Elképzelése szerint a tb-törvény kapcsán tervezett országos népszavazással együtt tartanának Pethőhenyén népszavazást a csatlakozásról, így az nem igényelne kiadást a falu számára. Ha a többség Zalaegerszeghez húzna, a faluban részönkormányzat képviselné a helyiek érdekeit.
Pethőhenyén azonban már több mint százan ellátták kézjegyükkel azt az aláírásgyűjtő ívet, amellyel szeretnék tisztázni, hogy miként születhetett döntés a csatlakozásról. Őry Gábor, a Fidesz helyi csoportjának vezetője szerint a falubeliek nem ismerhették meg a képviselők elhatározásának körülményeit.
"Pethőhenye önállóan is életképes, nem dúskál a bevételekben, de megáll a lábán" - fogalmazta meg Őry Gábor. Az eljárás ellen tiltakoznak a helyi választópolgárok mintegy egyharmadának aláírásával, a végső döntést szerinte is csak népszavazáson lehet meghozni.
A fideszes irányítású és többségű Zalaegerszeg közgyűlése a pethőhenyei képviselő-testület szándékát megismerve határozatot hozott arról, hogy ha a falu úgy dönt, befogadják. A legutóbb 1982-ben csatlakozott a zalai megyeszékhelyhez település, a közeli Botfa - mondta a távirati irodának Gyimesi Endre (Fidesz) polgármester.
Amennyiben a községben a többség így dönt, a zalaegerszegieknek is népszavazáson kell egyetértésüknek hangot adniuk. A polgármester szerint ez előre borítékolhatóan érvénytelen szavazás lenne a feltehetően kevés számú résztvevő miatt, így tehát a város közgyűlésének kell majd kimondania a végső szót.
Gyimesi Endre azt mondta: Zalaegerszeg mindig is az agglomerációval együtt gondolkodott, ezt mutatja az is, hogy magának a városnak a lakosságszáma csökkent, a környékbeli településeké azonban jelentősen nőtt. Ez némileg hátrány is a személyi jövedelemadó kiáramlása miatt, többek között ezért, és a fejlesztési területek bővülésével előnyére válna a városnak, ha újabb településsel gyarapodna.
A város vezetője szerint a ma talán egyedülállónak tűnő csatlakozási szándékot hamarosan mások is követik az országban. Úgy látja, hogy "a költségvetési megszorítások miatt a településeknek nagyobb lesz az életerejük, ha társulnak másokkal".
