A lap szerint a megbízás mögött Keller László akkori közpénzügyi - ma pénzügyminisztériumi - államtitkár állt, "aki a háttérben akart maradni". A Magyar Nemzet szerint a politikus személye és az ügyben játszott szerepe az ügyben érintett magánnyomozó cég, a Finder Magánnyomozó és Biztonsági Szolgáltató Bt. egyik tulajdonosának, Stotz Gyulának egy olyan nyilatkozatából derül ki, amelyet közjegyző előtt tett egy, a lap által meg nem jelölt időpontban.
A lap idézi a nyilatkozatot, amely szerint egy 2002 novemberi megkeresésre kidolgoztak egy stratégiai tervet a gazdasági súlyuknál fogva a politikai hatalom számára érdekes, "bizonyos bonyolult ügyek" magánnyomozói módszerekkel történő feltárására.
Stolz Gyula a lap idézete szerint azt mondta: "a kidolgozott stratégiai tervet átadtuk dr. Kapolyi László INTRANSZMAS-székházbeli irodájában Keller László úrnak". Hozzátette: a finanszírozást Kapolyi a tulajdonában álló részvénytársasága terhére vállalta, erre kötötték a megbízási szerződést "azzal, hogy Keller úrral Kapolyi úr tarthatja a kizárólagos kapcsolatot".
Stolz Gyula a Népszabadság pénteki számában azt nyilatkozta: létezik a Kapolyi Lászlóval kötött szerződés, "de jogsértés, titkosszolgálati módszerekkel történő megfigyelés nem történt".
A Pénzügyminisztérium pénteken közleményt juttatott el az MTI-hez, amelyben azt írják: Keller László, a tárca államtitkára "kategórikusan cáfolja a Magyar Nemzet napilap állítását, miszerint közpénzügyi államtitkárként bármiféle megbízást adott volna a Finder Bt-nek". Mint írják, a lap megalapozatlanul állítja, hogy Keller László lett volna az igazi megbízó.
A közlemény felidézi, a Magyar Nemzet "számos alkalommal kényszerült már helyreigazításra, megalapozatlan, valótlan állításai következtében, és jelentős összeget kellett kártérítésként kifizetnie azért, mert súlyosan sértette Keller László jó hírnevét". Mivel álláspontjuk szerint a lap ezúttal is valótlanságot állít, az ügyet Keller László jogi útra tereli, bírósághoz fordul - írták a kommünikében.
Az üggyel először szerdán foglalkozott a Magyar Nemzet, akkor azt állították: "politikai ösztönzésre" egy magánnyomozó cég 2002 december 13-án javaslatot tett, hogy körülbelül fél évig tartó "szakértői felderítő-elemző" munkával "értékelhető eredményeket" tesz le a megrendelő asztalára az Orbán-kormány időszakának három meghatározó szereplőjének bűncselekménygyanús ügyleteiről.
Sajtóértesülések szerint az említett detektívcég az APEH egykori elnöke, Simicska Lajos informatikai tanácsadójához, G. Z.-hez köthető, aki legutóbb februárban került a figyelem középpontjába, amikor kiderült: egyike azoknak a gyanúsítottaknak, akik a Nemzeti Nyomozó Iroda szerint 12,5 milliárd forintot követeltek Csányi Sándortól, az OTP Bank elnök-vezérigazgatójától, Magyarország egyik leggazdagabb emberétől. Pénteki lapértesülések szerint ő volt az, aki 2002 novemberében az ügyben eljárt a magánnyomozói irodánál.
Kapolyi László szocialista képviselő csütörtökön elismerte, hogy a tulajdonában álló a System cégcsoport valóban kötött szerződést a Finder Magánnyomozó és Biztonsági Szolgáltató Bt.-vel, de a dokumentum keretszerződés jellegű volt, "politikusokat érintő feladat fel sem merült" benne. A felek - ugyancsak a Magyar Nemzet értesülése szerint - 2002. december 18-án kötötték meg a megbízási szerződést, amit néhány hónappal később úgy módosítottak, hogy a szerződő fél Kapolyi László magánszemély volt.
Kapolyi László csütörtöki közleményében azt írta, hogy politikusokat érintő vagy bármilyen politikai tartalommal bíró feladat elvégzése nem merült fel az ügylet során. A Finder Bt. 2003 végén 55 millió forint plusz áfa összegű számlát állított ki a cég, majd Kapolyi számára, de kifizetés nem történt - tudatta a szocialista képviselő.
