Nyolcmillió éves növények

Mint fogalmazott, természetesen ma is élnek mocsárciprusok (taxodium), a bükkábrányi fatörzsek azonban egy már kihalt faj példányai.

Arról is beszámolt, hogy a fákat körülvevő homok átrostálása közben egy tobozra bukkantak, ami igen jelentős leletnek számít, hiszen általában a fákat a levelük, illetve a viráguk alapján lehet könnyebben azonosítani. A tobozzal egyébként számos új kérdés is adódik, például az, hogy - nyolcmillió évvel ezelőtt - vajon melyik fához tartozhatott - fűzte hozzá a régész.

Az öttonnás törzsek a tervek szerint szerdáig, a tartályba emelésig láthatók a Herman Ottó Múzeum épülete mögött. Veres János felhívta a figyelmet arra, hogy különleges alkalomról van szó, hiszen a mocsárciprusok lezárt konzerváló tartályokba kerülnek, és nem tudni, mikor lesznek ismét láthatók.

A következő alkalom a ciprusok megtekintésére a Pannon Tenger Múzeum megnyitása lehet, ha a terveknek megfelelően megvalósul a múzeum - jegyezte meg a régész.

Arról is beszámolt, hogy a miskolci Herman Ottó Múzeum által gondozott négy faóriás konzerválási költsége eddig mintegy 32 millió forintba került, a munkapavilon beruházása volt a legnagyobb kiadás, ez 20 millió forintot tett ki. 26 millió forint érkezett pénzbeli támogatásként, a fennmaradó hatmilliót pedig a Borsod megyei közgyűlés biztosította.

A fatörzsek cukoroldatos konzerválásának kapcsán azt is elmondta, hogy várhatóan 45 tonnányi cukorra lesz szükség, eddig 23 tonna érkezett támogatásként, de további húsz tonnára még számítanak.

A mocsárciprusok végleges tartósításához és a további munkafolyamatokhoz körülbelül mintegy 11 millió forint kellene még, ebből fedeznék a tartályokhoz kapcsolódó gépészeti berendezések, és a vegyszerek beszerzését is.

A konzerválási folyamat előtt a fákon mintavételezési és mérési vizsgálatokat végeznek a szakemberek. A Borsod megyei Bükkábrány bányájából Miskolcra négy famatuzsálem került, amelyek eddig szarkofágokban vártak a végleges tartósításra, a törzsek közül egyet már tavaly decemberben beemeltek az ehhez szükséges tartályba, de a folyamatot csak most kezdik.

A világszenzációnak számító leletek azért egyediek, mert épen maradtak, és eredeti helyükön, álló helyzetben konzerválódtak. A feltárt 16 fa nem szenesedett el és nem kovásodott meg, az öt-hat méter magas, másfél-három méter átmérőjű fatörzsek eredeti helyükön álltak, eredeti formájukban és anyagukban maradtak meg. Az erdő mintegy hatvan méter mélyen volt, és a fákat csak igen nagy körültekintéssel lehetett
megmozdítani, mert a levegő és a nap kártékonyan hatott szerkezetükre.

A 16 megtalált faóriásból négy került a miskolci Herman Ottó Múzeumba, konzerválásukat az intézmény mögött felépített munkapavilonban végzik majd. A világszenzációnak számító leletek teljes évgyűrű-szerkezettel rendelkeznek, ezért alkalmasak a tudományos vizsgálatokra.