A nemzeti vagyonnak jelentős hányadát teszi ki a földvagyon, amelynek mai tulajdonosi szerkezete magán viseli a megelőző korok lenyomatát: a rendszerváltozás nagy átalakulásai ellenére fennmaradtak (és újabban tovább erősödtek) a nagybirtokok; sokan túlzottan kicsi földterületen gazdálkodnak; kevés az életképes és hatékony családi gazdaság; a megerősítésüket szolgáló korábbi programok megszűntek, és helyükre nem lépett semmi; az ország jó mezőgazdasági adottságai ellenére egyre nagyobb arányú az élelmiszer-import.
Az idő sürget: az uniós tagságból adódó kötelezettségek miatt hamarosan megszűnnek a földforgalmazás sajátos magyar szabályai, legálissá válik és így felgyorsulhat a külföldiek földszerzése, ami számos negatív társadalmi következménnyel járhat, elsősorban a foglalkoztatásra, a vidék életére, de az ország politikai viszonyaira is. Jelenleg még több mint két millió hektár föld található állami tulajdonban, így maradtak eszközök az adottságainknak és az érdekeinknek megfelelő birtokpolitika számára. Ugyanakkor az uniós közös mezőgazdasági politika és agrártámogatási rendszer már ma is igen erőteljesen kihat a földhasználat és a földtulajdon szerkezetére: a támogatások formálják a birtokok jövedelmezőségét és az életképes, fejlődőképes birtokméretet. A Baross Gábor Társaság ezért azzal fordul a szakmai közvéleményhez, az agrár érdekképviseleti szervezetek, a politikai pártok, a helyi önkormányzatok és azok képviseleti szervezetei felé, hogy a szellemi műhelyek bevonásával induljon közös gondolkodás egy olyan birtokpolitika megalkotásáról, amely eleget tesz a fennálló európai uniós szabályoknak, de ezeken túl a szabályozás rendelkezésre álló eszközeivel élve hatékonyan szolgálja nemzeti érdekeinket.
Az európai országokhoz hasonlóan hazánk is törekedjen arra, hogy termőföldjének zöme saját állampolgárai tulajdonában maradjon; a termőföld tulajdoni és használati szerkezetét befolyásoló közpolitika legyen tekintettel a vidék népességmegtartó képességére, az élelmiszerellátás biztonságára; a mezőgazdasági termelés szempontjaival azonos súlyú kérdés a foglalkoztatás is.
Tekintettel arra, hogy a gazdasági szempontok és a fennálló viszonyok a nagybirtokok további erősödését támogatják, ezért tudatos kormányzati lépéseket kell tenni a Nemzeti Földalap felhasználásával és a termőföld-forgalom jogi szabályozásának eszközeivel a családi gazdaságok megerősítésére és a magánbirtokok szövetkezésének előmozdítására.
