A közelmúltban jelent meg az MTA Regionális Kutatások Központja (MTA RKK) és a Dialog Campus Kiadó gondozásában a Kárpát-medencei régiók című monográfiasorozat legújabb kötete. A Debreceni Egyetem közreműködésével elkészült kiadvány az Észak-alföldi Régióról szól, bemutatja annak komplex társadalmi-gazdasági viszonyait. A kötet fontosságát nemcsak az adja meg, hogy az ország második legnagyobb területű és népességű statisztikai tervezési régiójáról van szó, hanem az is, hogy itt található az ország legrégebben ugyanazon a helyen működő egyeteme, amely komoly húzóerőt fejthet ki a régió felvirágoztatásában.
Ezt a szerepet említette beszélgetésünk kezdetén Nagy János is, aki akkor az egyetem rektora volt (ma prorektor és az Agrár- és Műszaki Tudományok Centrumának elnöke), amikor Baranyi Béla, az MTA RKK Debreceni Osztályának vezetője szerkeszteni kezdte a kiadványt:
- Nagy ellentmondás, hogy az ország egyik legjelentősebb, gazdag hagyományokkal rendelkező, legszélesebb képzési kínálatot nyújtó és kutatási spektrumú felsőoktatási intézménye, a közel 30 ezer nappali és levelező hallgatót oktató egyetem annak a régiónak a központjában található, amely gazdasági fejlettségben az utolsó előtti az ország hét régiója között. De ez a tény egyben a felfelé vezető utat is kijelöli! Az egyetem sokoldalú tudományos potenciálja képes arra, hogy hozzájáruljon a várt gazdasági fejlődéshez. Ennek egyik alapköve lehet a most megjelent kiadvány, hiszen a helyzetfelmérés alapvetően szükséges ahhoz, hogy helyes döntéseket hozzanak a szakemberek. Mivel a fejlett technika ezt kívánja, egy-egy kérdés megoldásába számos tudományág művelőjét be kell vonni. Informatikust, közgazdászt, agrármérnököt, logisztikust, folyamatszabályozót is egyszerre igényelnek a feladatok. Így az a komplex tudásközpont, amely itt az egyetemen létrejött, igen alkalmas erre, hiszen többek között az említett diszciplinák művelőit is képezi a Debreceni Egyetem.
- Ehhez hozzátehetjük: a gazdaság fejlesztésének jó része ebben az esetben az élelmiszergazdaságra vonatkozik. Hiszen az Észak-alföldi Régió nemcsak az ország, hanem - csekély túlzással - a Kárpát-medence éléstára is.
- Ez így van. A régiót alkalmassá teszik erre az egyedülállóan jó klimatikus és talajtani adottságok. A jó ökológiai adottságokra épülő technológiák révén pedig az eddiginél magasabb hozzáadott értéket képviselő termékek kerülhetnek az élelmiszerek világpiacára.
- Professzor úr elmondhatja magáról, hogy a mezőgazdasági kutatás első vonalában dolgozik, nemrég jelent meg az Akadémiai Kiadó Nívódíját kiérdemelt monográfiája a kukoricatermesztésről, amelyet most angol nyelven is kiadnak. De vajon mennyire működik a régiók között a tudás átvitele, a tudástranszfer? Azért is indokolt ez a kérdés, mert az Észak-alföldi Régió olyan helyen fekszik, amely két másik Kárpát-medencei régióval is érintkezik. Ez a földrajzi közelség hogyan hat a három régió kapcsolatára?
- A tudomány művelői előtt mindig is átjárhatóak voltak a határok. Már nagyon régóta működik az egyetemközi együttműködés - például Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely és Debrecen között. Különösen most, hogy hazánk és Románia is tagja az Európai Uniónak. Kevesen tudják például, hogy Nagyváradon már két éve folyik magyar nyelvű agrár-felsőoktatás. Magyar pénzből és részben magyar előadókkal. Módjuk van a környéken élőknek anyanyelvükön diplomát szerezni az agrártudományokból.
Még régebben kezdődött és ma is tart a Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centrumában a határon túli - romániai, ukrajnai és szlovákiai - agrárszakemberek továbbképzése. Szeretnénk ezeket a kapcsolatokat átvinni a Székelyföldi és az Északnyugat-erdélyi Régió gazdasági együttműködésére is. Jó lenne, ha meg tudnánk valósítani ezen régiók szakembereinek napi együttműködését. Valahogyan úgy, ahogy itt az egyetemen is. Ha végigsétál az ember a folyosón, nincs olyan nap, hogy ne találkozna külországi szakemberrel - állítja Nagy János.
- Nemrég - hat évre - a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács elnökévé nevezték ki. Ritkaság, hogy egy nem fővárosi egyetemi professzort ilyen komoly tisztségbe helyeznek. Milyen megterhelést jelent ez a plusz feladat?
- Már eddig is sok feladatom volt a kutatásban, oktatásban, egyetemi vezetésben, tudományszervezésben. Ezekhez járult ez a megtisztelő megbízatás, amely heti egy, esetleg kétnapos budapesti tartózkodással jár. Nem mondom, hogy nem fokozta a leterhelésemet, de úgy érzem, mindegyik feladatomnak eleget tudok tenni.
