A világ legjobb terepralisait felvonultató megméretésen 135 motor, 86 autó és 46 kamion próbált szerencsét. Januárban történt a váratlan fordulat, bejelentették, hogy elmarad a Dakar rali. Étienne Lavigne, a Dakar rali versenyigazgatójának bejelentését döbbent csend kísérte, bár napok óta ment a találgatás, hogy mi lesz a sivatagi showval, erre a merész lépésre azonban senki nem számított. A decemberi mauritániai mészárlás - melyben négy francia turista veszítette életét, egy pedig súlyosan megsebesült – olyan lavinát indított el, amely magával sodorta a teljes Dakar rali létét is. A módosított szakaszok, és a kormány által garantált biztonság mégsem volt elegendő. Mindenki mehetett haza. A szervezőség azzal magyarázza a döntést, hogy a Dakar mezőnyét közvetlen terrorfenyegetés érte, és ebben az esetben nem tehettek mást, minthogy törlik a versenyt.



Nem sokkal ezután a szervezők átgondolták a Dakar eddigi struktúráját és új rali sorozat indítását jelentették be, amelyet Dakar Series-nek neveztek el. Ennek a sorozatnak első versenyhelyszínéül Magyarországot választották. Így kis hazánk megnyerte annak a lehetőségét, hogy az idei év egyik legnagyobb nemzetközi érdeklődésre számot tartó sport- és médiaeseménye nálunk kerüljön lebonyolításra. Mind turizmus és országmarketing, mind sportszakmai szempontból sokat reméltek ettől a szakemberek.

Persze senki nem értette, hogy mit keresne majd Peterhansel, Sainz vagy Cyril Despres a Dózsa György úton. De ha jönni akarnak, hát jöjjenek. Végülis vezetni itt is lehet, bár nincs homok, van helyette murva és aszfalt. Hősök terétől a balatonfüredi Tagore sétányig. A gyorsasági szakaszok csak olyan honvédségi katonai lőtereken voltak, amelyek rendszerint hasonló rendezvények színterei. Az összekötő szakaszokon a versenyben résztvevő gépjárművek a KRESZ szabályok betartásával közlekedtek, melyeket a szervezők külön traffipaxok telepítésével ellenőriztek. A Dakar Ralihoz hasonlóan itt is három járműkategóriában lehetett indulni: motorkerékpár vagy quad, autó és kamion.



Mivel Magyarország területének nagy része természetvédelmi terület, ezért a verseny szervezőinek egyedülálló módon kellett megoldaniuk az útvonal kijelölését. Egyedülállóak a terepviszonyok, így a versenyzőknek nem a Dakaron szokásos módon kellett navigálniuk, hanem sokkal kötöttebb intiner segítségével kellett teljesíteniük a kijelölt útvonalakat és a gyorsasági szakaszokat. A murvás, köves, aszfaltozott, erdős, havas és offroad részek váltakozása WRC jellegűvé tették a versenyt. Éppen emiatt a változatos terep miatt speciális felkészülésre volt szükség versenyzőknek, és versenyjárműveknek egyaránt. A mély homokra épített gépeket át kellett alakítani, a pilótáknak meg a kontinentális éghajlat tavaszi változékonyságát kellett kiismerniük.

Az előkészületek alatt a szervezőknek az egyik romániai szakaszt pont az időjárás miatt kellett törölni. Szováta környékén ugyanis akkora hó volt még április elején is, hogy lehetetlenné vált a pontos szakasz kialakítása és az útviszonyok feltérképezése. Ez pedig balesetveszélyt jelentett volna. A felesleges kockázatra pedig semmi szüksége nem volt a versenynek.



Nagy csatára lehetett számítani az élmenők között. A Mitsubishi dakaros uralkodását igyekeztek megtörni, és a WRC-ből érkezett versenyzők, abszolút előnyt élveztek. Mint például a spanyol Carlos Sainz, Stéphane Peterhansel vagy Hirosi Maszuoka. Nagy lelkesedéssel készültek a versenyre a magyar autósok is, az állandó dakaros különítményből és a terepralik mezőnyéből a Palik László-Darázsi Zsolt egység Nissanját, Szalay Balázs és Tóth György Opel Antaráját, a Kis Sándor-Czeglédi Péter Navaráját, Gál István és Oroszlán Tibor G-Papa Protóját, vagy akár Liszi László és Fenesi József Mitsubishi Pajeróját követhették figyelemmel a szurkolók.

A várakozásoknak megfelelően az autósok mezőnyében volt a legnagyobb csata. Nem csak azért, mert 84 induló volt, melyből 55 célba is ért, hanem mert az utolsó szakasz előtt 9 és fél óra verseny után csak pár másodperc volt a különbség a Sainz és Peterhansel között. Így teljesen nyílt volt a küzdelem az első helyért, melyet végül Sainz nyert meg 11:18:08 idővel. Peterhanselt harmadikként, a másik Mitsubitshis versenyző Depping követte. Legjobb magyar a számban a 13. helyen befutott Kis-Czeglédi páros volt, akiket a Szalay-Tóth páros követett 15-ként. Palikék, akiknek a többek között a borulásokról szólt a verseny, hiszen kétszer is fejtetőre állították autójukat, a 22. helyen értek célba.



A verseny érdekessége, hogy idén először szedték ketté a motorosokat és quadosokat. A 18 nevező quad versenyző közül 13-an értek célba. A leggyorsabbnak szintén egy francia, HubertDeltriau bizonyult. Itt a legjobb magyar Mészöly Tamás lett, aki hatodikként végzett. A motorosok jóval nagyobb számban képviseltették magukat. 96 versenyzőből 77-en értek célba. Közülük is a leggyorsabban a francia David Casteau. Őt követte 3 perccel a chilei Francisco Lopez, míg a harmadik Alain Duclos lett. Legjobb magyarként Nagy Péter gurult be a 30. helyen.

A kamionoknál volt a legkisebb "kihullás", a 40 hatalmas járműből 34-en értek célba. Közülük is leggyorsabb a holland Stacey egysége volt. Magabiztos versenyzéssel több, mint fél órás előnnyel érkeztek célba, sokszor az autókat is leelőzve. A legjobb magyar, a Szaller vezette trió, a 9. helyen lett befutó, szorosan mögöttük 11-ként a Darázsi vezette kamion.

Szombat délután Balatonfüreden került sor a záró ceremóniára. A Tagore sétányon felállított dobogó körül gyorsan összegyűlt a tömeg, akik a friss bajnokokat szerették volna látni. Elsőként a motorosok haladtak át a dobogón, őket később az autósok követték. Úgy tűnik versenyzők, szervezők, nézők egyaránt elégedettek voltak "Dakar-pótló" versennyel. A dabasi puszta ugyanolyan népszerű volt a versenyzők körében, mint a Kárpátok és a Bakony részei. A nézők közvetlen közelről szurkolhattak kedvenceiknek, és várhatják a folytatást. Lesz folytatás? Bizakodni lehet.