Fideszes és KDNP-s képviselők ugyanakkor élénken bírálták és elvetették a tervezetet.

Révész Máriusz (Fidesz) arról beszélt, hogy nem támogatják a közoktatási törvény félévenkénti módosítását, mert az veszélyezteti a jogbiztonságot. Véleménye szerint az érintettek nyomon követni sem tudják változásokat, s így nem lehet elvárni azok betartását sem.

A részletekről szólva kitért arra, hogy a tervezetben a bölcsőde-óvoda többcélú intézményként történő működtetése végiggondolatlan. Erősen aggályos továbbá, s önkormányzati hatáskört vonhat magához az Oktatási Hivatalra vonatkozó új szabályozás.

Arató Gergely oktatási államtitkár ennek kapcsán jelezte: megnézték, s a tervezett módosítás nem ütközne az alkotmányba.

Pálinkás József (Fidesz) hiányolta a módosításból a tehetségek számára az esélyteremtést.

Kifogásolta még, hogy a természettudományos tárgyakról sem szól a javaslat. Mint kifejtette, már most sem tudják a felsőoktatásban a természettudományos tárgyak hallgatói helyeit feltölteni. Változtatni kell, mert ha a trendet nem sikerül megfordítani, tíz év múlva nem képez a felsőoktatás fizikatanárokat. Szerinte azoknak a pedagógusoknak a bérét is emelni kellene, akik hiányszakmákban oktatnak.

Az ellenzéki képviselő szerint az egész tervezett pótlékrendszert át kellene gondolni, mert olyan nincs, hogy egy kezdő fizetése sokkal magasabb, mint a rendszerben már régóta bent lévő pedagógusé. Az ezredesek fizetése ritkán alacsonyabb, mint a honvédeké - fogalmazott.

Botka Lajosné (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényjavaslat nem fedi le az Új Tudás minden elemét. A bizottság elnökével összhangban kezdeményezte, hogy az egységes óvodai-bölcsődei ellátást ne 1500, hanem 10 ezer fő alatti településeknél rögzítse a jogszabály. A kormánypárti képviselő támogatta, hogy a tanulói magatartásra vonatkozó passzusok közé kerüljön be, hogy indokolt esetben a szülő kötelezhető legyen nevelési tanácsadó, iskolapszichológus segítségének igénybe vételére.

Tóth Tiborné (MSZP) a program legtámogatottabb elemeként említette a közoktatás tartalmi fejlesztését, amelyet a korai fejlesztés és a pedagógusok megbecsülése követ. Utóbbi kapcsán a tervezett lépések közül a leginkább támogatott a teljesítménypótlék, majd a hátrányos helyzetű gyermekkel foglalkozó pedagógusoknak szánt pótlék, a vezetői pótlék és végül a pályakezdő pedagógusok pótléka következik.

Hoffmann Rózsa (KDNP) hibridként jellemezte a javaslatot, amely már súrolja a szégyenteljesség határát. Mint mondta, rövidebb, s csak az Új Tudásra fókuszáló törvényt kellene készíteni, a mostani ugyanis több olyan elemet tartalmaz, amelynek hosszabb megvitatását tartaná szükségesnek.