A moldovai autonómia minden demokratikus társadalom számára jó példa lehet. Ez nemcsak a mi véleményünk, a gagauzi önrendelkezést nemzetközi szakértők is elismerik - mondta Marian Lupu arra a kérdésre, példaértékű lehet-e a szomszédos Romániának a moldovai modell.
Kiemelte: Moldova számára az egyetlen út az autonómia megadása volt annak idején. Az elmúlt 14 év szerinte azt mutatja, hogy jó döntést hoztak, olyat, ami az etnikai konfliktusok elkerülését szolgálja. Az ottani kultúra, nyelv megőrzésére az volt az egyetlen jó megoldás, hogy megadjuk az ott élők önkormányzatiságát és pénzügyi önrendelkezését - tette hozzá.
Véres összecsapások után 1994-ben Chisinau alkotmányban biztosított különleges autonómiát a Dnyeszter menti és a Gagauz Köztársaságnak. A 150 ezres török ajkú népcsoport belenyugodott a megoldásba, de a 750 ezres Dnyeszteren túli terület azóta is állami függetlenségre törekszik.
Szili Katalin ezzel kapcsolatban kiemelte: az autonómia-törekvések felvetésekor az európai standardokat kell figyelembe venni.
Az Országgyűlés elnöke a szerdai megbeszélés után elmondta: a találkozó egyik legfontosabb kérdése Moldova euroatlanti integrációja volt. Magyarország a parlamentközi együttműködésben is segíti Moldova felkészülését. Ennek jegyében a francia törvényhozással együtt a magyar parlament úgynevezett twinning programot indít szeptemberben az uniós integráció segítésére.
A magyar házelnök hangsúlyozta: megegyeztek abban, hogy megújítják és kiegészítik a 2005-ös megállapodást. Ebben szeretnék elősegíteni a gazdasági bizottságok együttműködését, valamint az európai ügyi együttes bizottsági ülés megtartását. A civil és az önkormányzati kapcsolatokat is erősítenék.
Marian Lupu kiemelte: Moldova számára Magyarország stratégiai partner, amely támogatja integrációs törekvéseiket.
A moldovai házelnök kedden az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy országa tíz-tizenöt éven belül csatlakozhat a NATO-hoz és az Európai Unióhoz.