Az elmúlt időszakban elszaporodott úgynevezett flashmobokkal, vagyis villámgyülekezésekkel összefüggésben az MTI azt kérdezte a tárcától, hogy mennyire jogszerűek ezek a spontán demonstrációk, illetve a hatóságoknak van-e és ha igen, milyen lehetőségük fellépni velük szemben.
Az IRM sajtóosztálya írásos válaszában kifejtette: ha a gyülekezés a gyülekezési törvényben rögzített követelményeknek megfelel, tehát békés és nem valósít meg bűncselekményt vagy bűncselekményre való felhívást, nem jár mások jogainak és szabadságának sérelmével és nem valósul meg a népképviseleti szervek vagy bíróságok zavartalan működésének súlyos veszélyeztetése, valamint a közlekedés más útvonalon biztosítható, a spontán rendezvény alkotmányosan nem oszlatható fel.
Mint írták, a gyülekezési jog biztosításával összefüggésben az állam feladata kettős, mert lehetőséget kell teremtenie a jog szabad gyakorlására, de konkrét védelmet is kell nyújtania az azt veszélyeztető emberek, csoportok magatartásával szemben.
A gyülekezésről szóló törvény ugyan rendelkezik arról, hogy a tervezett közterületi rendezvényt be kell jelenteni, s ha ez nem történik meg, a rendőrségnek mérlegelés nélkül fel kell oszlatnia a demonstrációt, de a tárca szerint az 1989-ben született jogszabály esetében a jogalkotó nem számolt a spontán demonstrációk lehetőségével.
A minisztérium válaszlevelében hosszú távú megoldásként elkerülhetetlennek nevezte a gyülekezésről szóló törvény reformját, melynek előkészítése megkezdődött.
A tárca álláspontja szerint a gyülekezési törvény szabályait többek között az Emberi Jogok Európai Egyezményével és az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntéseivel együtt kell értelmezni.
A minisztérium utal egy döntésre, amelyet az Emberi Jogok Európai Bírósága hozott: e szerint a békés gyülekezés szabadságának aránytalan korlátozása, ha egy politikai eseményre azonnal reagáló békés tüntetést kizárólag azért oszlatnak fel, mert arról a rendőrséget nem értesítették előzetesen. A bíróság egy másik eset vizsgálatánál 2007 júliusában hozott döntésével ezt megerősítette és megállapította, hogy a spontán tüntetés rendőrség által történt feloszlatása az Emberi Jogok Európai Egyezménye véleménynyilvánítási szabadságot védő és a gyülekezés szabadságát biztosító cikkeibe ütközött.
Az alkotmány rendelkezik arról, hogy a Magyar Köztársaság elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a vállalt nemzetközi kötelezettségek és a belső jog összhangját - olvasható a válaszlevélben. Emellett utalnak a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásokról szóló törvényre is, amely többi között arról rendelkezik, hogy a nemzetközi szerződés értelmezésénél az adott nemzetközi szerződéssel kapcsolatos jogviták eldöntésére joghatósággal rendelkező szerv korábbi döntéseit is figyelembe kell venni.
A tárca szerint a rendőrség e következtetések alapján alkalmazza a jogszabályokat.
"A rendőrség által alkalmazott eljárás ugyan konfliktuskerülő, de a szervezet megfelelően felkészült az ilyen jellegű problémák kezelésére" - írta a tárca. Megjegyezték ugyanakkor, hogy a rendőrség a gyülekezésekkel összefüggésben fokozott ellenőrzéseket tarthat, területet zárhat le, közlekedésrendészeti intézkedéseket tehet, a rendezvények biztosítására pedig csapaterőt alkalmazhat.
A flashmob előre eltervezett, általában az interneten keresztül megszervezett akció, amelyet olyan emberek hajtanak végre, akik korábban nem ismerték egymást, s csak egyetlen alkalommal találkoznak, hogy véghezvigyék, amit kitaláltak, és ezután különváljanak.
Magyarországon az első flashmobot, vagyis villámgyülekezést 2003. augusztus 19-én tartották Budapesten, a Deák téren: akkor az evangélikus templomban megszólaló harangjáték hangjaira minden résztvevő kinyitotta a magával hozott esernyőt, majd a harangszó abbamaradtával összezárták az ernyőket és távoztak.
