Az önálló MSZP-kormány 190 tagú szocialista frakcióval vág neki a kisebbségi kormányzásnak. Ez a gyakorlatban azonban 186 képviselőt jelent, ugyanis a tartósan beteg Horn Gyula és Toller László jó ideje egyáltalán nem tud részt venni a munkában, és másik két képviselő, Csákabonyi Balázs és Szántó János is betegeskedik az utóbbi időben. Viszont a függetlenként bejutott Gyenesei István önkormányzati miniszterként várhatóan többnyire a szocialistákkal szavaz majd, így 187 támogatója lehet az Országgyűlésben a kisebbségi kormánynak.
A helyzetet az is bonyolíthatja, hogy amennyiben az ülést éppen a szocialista Szili Katalin házelnök, vagy Mandur László alelnök vezeti, akkor eggyel kevesebb szavazata van a kormányoldalnak, hiszen az elnök csak szavazategyenlőség esetén voksolhat. (Ez természetesen az SZDSZ-t is érinti, ha Világosi Gábor elnököl, és a Fidesz-KDNP-t is, ha éppen Áder János, Lezsák Sándor vagy Harrach Péter vezeti az ülést.)
A koalícióból kilépett SZDSZ frakciójában 20 képviselő ül, ők május 1-jétől hivatalosan már az ellenzékhez tartoznak, és egyelőre nem lehet tudni, hogy a volt koalíciós partner milyen kormányjavaslatokat támogat majd. Az eddigi nyilatkozatok szerint az SZDSZ konstruktív ellenzéki szerepre készül, és Kóka János pártelnök szavai szerint nem fognak dacból nemmel szavazni egyetlen javaslatra sem, és nem céljuk a kisebbségi szocialista kormány megbuktatása.
A Fidesz-KDNP frakciószövetség 162 tagot számlál. A Fidesz képviselőcsoportjából kilépett Lengyel Zoltán és Tóth András ugyanakkor azóta is következetesen a Fidesszel szavaz, így 164 képviselő támogatására számíthat az ellenzéki frakciószövetség.
A Fidesz eddig sem támogatott kormánypárti előterjesztéseket, kivéve néhány ötpárti egyetértéssel benyújtott javaslatot, így a jövőben sem lehet arra számítani, hogy a párt segédkezet nyújt a szocialistáknak.
A legkisebb ellenzéki pártban, az MDF-ben 11 képviselő foglal helyet. Gyurcsány Ferenc április elején tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az egypárti szocialista kormány mérsékelt és felelős reformpolitikát folytat majd, és biztos abban, hogy egy ilyen politikához az SZDSZ és az MDF is támogatást nyújt.
Az MDF ugyanakkor többször is világossá tette, hogy nem támogat sem kívülről, sem belülről, sem kisebbségi, sem többségi baloldali kormányt.
Az Országgyűlés határozatainak jelentős részét a jelenlévő képviselők több mint a felének szavazatával hozza. Ez azt jelenti, hogy ha a betegeskedőket kivéve minden képviselő jelen van, akkor összesen 382-en ülnek az ülésteremben. Ebben az esetben 192 képviselő szavazatára van szükség, hogy többséget kapjon egy javaslat, vagy a Ház elfogadjon egy interpellációra adott választ.
Így az MSZP-nek minden szavazás alkalmával még hat képviselőt kell a maga oldalára állítani. Ebből egy lehet Gyenesei István, aki független képviselőként miniszter a kisebbségi kormányban.
Az Országgyűlés napirendjének elfogadásához is kell ez a többség. (A Ház csak akkor határozatképes, ha a képviselők több mint fele jelen van és gombot is nyom.)
Szili Katalin házelnök éppen ezért minden frakcióvezetővel egyeztetett a kisebbségi kormányzás parlamenti hatásairól. Állítása szerint a frakciók többségének nem érdeke a parlament munkájának ellehetetlenítése. Ugyanakkor elképzelhetőnek nevezte, hogy a megszokott kézfeltartás helyett gombnyomással kell majd szavazni a napirendről.
Vannak olyan parlamenti döntések, ilyen a házszabálytól való eltérés, amihez az országgyűlési képviselők négyötödének szavazata szükséges. Az első tapasztalatok alapján, ebben a korábbiaknál nehezebb lesz megállapodnia a házbizottságban az öt parlamenti pártnak.
Az alkotmány megváltoztatásához, valamint az alkotmányban meghatározott egyes döntések meghozatalához az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges. Ennek megteremtése eddig sem volt egyszerű, csak a két nagy párt, az MSZP és a Fidesz egyetértésével jöhetett össze a szükséges 258 szavazat.
Szili Katalin az MTI-nek korábban azt nyilatkozta, hogy a kisebbségi kormányzás miatt olyan helyzet is előállhat az Országgyűlésben, amilyenre korábban nem volt példa.
Emlékeztetett: egy képviselői indítvány tárgysorozatba vételéhez a parlamenti bizottság többségének támogatására van szükség. Ha a kijelölt bizottság nem veszi tárgysorozatba, az Országgyűlés még megteheti ezt a házszabály alapján, de kérdéses, hogy ilyen esetben a javaslat megkapja-e a többséget a plenáris ülésen.
Szerinte előállhat az a probléma is, hogy a módosító indítványokról történő szavazáskor a "támogatott sort" szétszavazzák a képviselők, ami koherenciazavart okozhat. Emelkedhet az Országgyűlés által visszautasított, interpellációra adott válaszok száma is.
Gyurcsány Ferenc többször is kinyilvánította az elmúlt hetekben, hogy a párbeszéd kormányzására készülnek, javaslataikat minden parlamenti párttal egyeztetik.
Az MSZP és a Fidesz pedig jelezte, szigorítják a frakciófegyelmet annak érdekben, hogy minél több képviselő ott legyen és szavazzon is a plenáris üléseken.
