25 éve táncol az Operaházban

Volf Katalin egyike a Magyar Állami Operaház négy, első magántáncosnői rangú művészének. A Kossuth-díjat 2000-ben ifjú Nagy Zoltánnal megosztva kapta. Az érdemes művészi cím és számtalan más díj birtokosa művészi pályája során eltáncolhatta a klasszikus balettirodalom szinte valamennyi főszerepét.

Szakmai útja eltér a szokásos, "lépcsőzetes" balerina-karriertől, hiszen mindjárt főszereppel debütált az Operaház színpadán - jegyezte meg a sajtóreferens.

A Magyar Állami Operaház vezető szólistája okkal lép föl Júlia szerepében Seregi László nemzetközi sikereket elért alkotásában. Ez a figura hívta fel rá a szakma és Seregi László figyelmét, aki épp női főszereplőt keresett első Shakespeare-adaptációjához, a Rómeó és Júliához.

"Nem kívántam hát az ügyeletes prímabalerinát sminkkel levakolni, és kipingálni tizennégy évesnek. Ez nem az én világom. Ellenben volt az együttesnél egy balettintézetet végzett lány, Volf Katalin, aki szenzációs tehetséggel táncolt már akkor. Éreztem, hogy az én Júliám az ő testére való" - írta Volf Katalinról életrajzi könyvében Seregi László.

Volf Katalin 1982-ben végzett az Állami Balett Intézetben Menyhárt Jacqueline osztályában. Ebben az évben nyert a lausanne-i nemzetközi balett-versenyen bronzérmet. A diploma megszerzése után egy évig a legkiválóbb orosz mesterektől tanult Moszkvában.

1983-ban került a Magyar Állami Operaház balettegyütteséhez, megkapta az újonnan színpadra állított Csipkerózsika címszerepét. Majd eltáncolta a nagy klasszikus hősnőket: például Mária hercegnőt (Diótörő) és a kortárs koreográfusok által neki ajánlott feladatokat egyebek között Kittyt (Anna Karenina), a Leányt (A csodálatos mandarin), Tündért (A fából faragott királyfi), Biancát (A makrancos Kata) Bubulinát (Zorba), Évát (Az ember tragédiája), legutóbb pedig Melanie Hamiltont az Elfújta a szél című balettben.