Kié lesz a Rácz-hagyaték?

Bősze Ádám, a Vivace antikvárium tulajdonosa az MTI-nek elmondta, hogy milyen körülmények között talált rá a majd százdarabos kollekcióra. A mostani tulajdonoscsalád Rácz Aladár özvegyének ismerőse volt, akkor kapták a dokumentumokat, amikor az idős Yvonne Barblan Svájcba költözött. A könyvek egy részét eladták, a többit a kottákkal, levelekkel együtt, mint értéktelen lomot, a pincébe vitték. Ott ázott, kallódott évtizedek óta az értékes anyag.

Az egykor Rácz Aladár és felesége, Yvonne Barblan tulajdonában lévő anyag kottákat, könyveket (bejegyzésekkel) és kéziratokat, kéziratos vázlatokat tartalmaz. Különlegesek azok a feljegyzések, amelyek egy készülő cimbalomiskola jegyzetei lehettek. Szabolcsi Bence és Tóth Aladár ugyanis rendre bíztatták a muzsikust, hogy írjon tankönyvet a modern cimbalmozásról. Rácz Aladár nem akart kötélnek állni. A most fellelt dokumentumok - ötvenoldalnyi, lekottázott gyakorlatok - azonban azt valószínűsítik, hogy Rácz mégis foglalkozott a cimbalomiskola gondolatával. (Szalay József, a muzsikus utolsó élő tanítványa felkereste az antikváriumot és megerősítette, hogy mestere soha sem használt tankönyvet, minden fogást maga mutatott meg hallgatóinak.)

A gyűjteményben számos könyv található, így Igor Stravinsky életrajzi kötete, a Chroniques de ma vie (első kiadás). A világhírű zeneszerző elsőként méltatta Rácz művészetét. Sőt, több olyan művet is komponált, amelyben a cimbalom kiemelt szerepet kapott. Ragtime című darabjának premierjén Rácz Aladár játszotta a cimbalomszólamot. Fontos zenetörténeti forrásanyag a Souvenir de la vie d'Aladár Rácz című, Yvonne Barblan által írt életrajzi összefoglaló. A gépirat első példány, a feleség saját kezűleg írt címzésével és korrektúráival.

Az agyonhasznált, háromkötetes Couperin kotta Rácz Aladár kedvelt darabjai közé tartozott. Éppen ezért árazták magasabbra (50 ezer forint), mint egy új, érintetlen kiadást. Miként más kották értékét is a házaspár autográf jegyzetei, utasításai növelik. Számos kézirat, levél, (Kodály Zoltánhoz, a Magyar Rádióhoz, könyvbejegyzés) is szerepel a gyűjteményben, meg egy tagsági igazolvány, Hont Ferenc és Ortutay Gyula autográf aláírásával, bizonyítva, "Rácz Aladár úr a Magyar Munkaközösség tagja. Budapest, 1939. III. 25." Unikális a helyes verőtartást illusztráló Kertész Gyula-fotográfia, a Rácz Aladár kezéről formázott gipsznyomatról. A cimbalomművész pályafutását jól illusztrálják a korabeli genfi, párizsi, budapesti és más műsorlapok.

Eredetileg nem árverésre szánta a zenetörténész antikvárius a talált kincset, de a közgyűjtemények, pénz híján nem mutattak érdeklődést. Mégis, a 94 tételt úgy kínálja, hogy lehetőséget biztosít a dokumentumok együttes, egy tételként való licitálására. Ha ez nem vezet eredményre, egyenként kerülnek kalapács alá az értékes emlékek: ez pedig azt jelenti, hogy a 20. századi magyar zenetörténet egyik legnagyobb hangszervirtuózának hagyatéka végérvényesen szétszóródik.

A további tételek között elsősorban magyar vonatkozású kották, kéziratok és egyéb nyomtatványok szerepelnek. Sok első kiadású Liszt Ferenc-kotta (10-15 ezer forint), meg egy, szintén első kiadású Mozart-mű, a Don Juan opera nyitányának partitúrája (120 ezer forint).

Áron alul, 3 ezer forintért indulnak a régi magyar nyomtatványi kották. Így, a katalógus hátlapján szerepeltetett Csillag József Nincs pénz című csárdásának zongorairata is. Remélhetőleg nem ez a hangulat uralja majd a május 16-i árverést.