A cápák rendelkeznek azon képességgel, mellyel érzékelni tudják az elektromos mezőket, amely igen hasznos a zsákmány bioelektromos aktivitásának érzékeléséhez. A kutatók felfedezték, hogy az erős elektromos mezők távol tartják ezen ragadozókat, nagy valószínűséggel azért, mert elnyomják elektromos szenzoraikat.

Richard Brill biológus elmondta, olyan érzékelésről van szó, mellyel az emberek nem rendelkeznek. Egy friss teszt azt mutatta ki, hogy egy ritka fémötvözetből - palládium neodímium - készült apró korongok kölcsönhatásba lépnek a tengervízben lévő sóval, így elég erős elektromos mezőket generálnak ahhoz, hogy távol tartsák a cápákat. Ezen korongokat a halászhálókra lehet illeszteni, így a cápák távol maradnak az egyéb halak kifogását célzó halászoktól, ennélfogva csökken a véletlenül kifogott, veszélyeztetett cápafajok száma.

Az elmélet teszteléséhez a kutatók apró fémkorongokat helyeztek egy tartályba, ahol fogságban nevelt, fiatal atlanti barnacápák voltak. A kutatókat meglepte, amikor kiderült, hogy a fémnek igen erős hatása van. A cápák általában nem úsztak 61 centiméternél közelebb a korongokhoz, és nem haraptak rá a korongoktól 30 centiméterre elhelyezett csalira.

Brill és csapata az eredményeket ismertette egy, az amerikai Nemzeti Oceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA) által szponzorált, a cápák távol tartását célzó workshopon Bostonban. A legtöbb hal nem érzékeli az elektromos mezőket, így a fémkorongok tökéletesek lehetnek a cápák távol tartására anélkül, hogy hatással lennének a halászok által kifogni kívánt fajokra.


Brill szerint a módszer szépsége, hogy az egyfajta biztonságos kommunikációs csatorna. Ezelőtt a búvárok elektromos mezőt kibocsátó készüléket használtak, hogy elijesszék a cápákat a merülés során, ám ez problémákat okozott.

"A cápák ilyetén módon történő elijesztése soha nem volt praktikus, mivel eléggé nagyok voltak a készülékek" - mondja Brill. Az új fémkorongok elég apróak, és a kutatók reménykednek abban, azok elég olcsóak is ahhoz, hogy felhasználhatóak legyenek a gyakorlatban. Ez nemcsak a gyanútlan cápáknak segítene elkerülni a véletlen kifogást, hanem a halászok is megelőzhetnék, hogy a cápák károsítsák a felszerelést, és megegyék a ton- vagy kardhalaknak kihelyezett csalit.

Évente mintegy 11-13 millió cápát fognak ki véletlenül, néha sokkal többet, mint a kifogni szándékozott halfajt - áll a NOAA jelentésében. Emellett a cápákat kifejezetten uszonyukért is vadásszák, melyet az ázsiai országokban ínyencségként fogyasztanak. A vadászok gyakran csak levágják a hal uszonyát, majd hagyják az állatot elpusztulni az óceánban. Az uszony nélküli cápa ugyanis nem tud többé úszni és táplálkozni. A kutatók azt tervezik, hogy még idén nyáron kipróbálják az új eszközöket a nyílt óceánon.