Baktalórántházi jogi leszámolás

A kisváros polgármesterét és alpolgármesterét egy 2002. előtti bűncselekmény-sorozat ügyében folytatólagosan, nagy értékre elkövetett sikkasztással, zsarolással, magán- és közokirat-hamisítással, hamis tanúzásra való felhívással, felbujtással és kísérlettel, jogosulatlan gazdasági előny szerzésével,szabálytalan és fekete közhasznú foglalkoztatással, valamint egyedi azonosító jel önkényes megváltoztatásával vádolják.

Az ügyben - mint azt Bodnár Zsolt bíró a tárgyaláson elmondta - 2006. november 27-én született elsőfokú ítélet, s az első rendű vádlott, V. Károlyt hat év, a másodrendű N. Lajost pedig öt év börtönre ítélte a Nyíregyházi Városi Bíróság.

Az akkori ítéletet eljárási szabálysértés miatt 2007. április 18-án hatályon kívül helyezték, mert az egyik ülnök annak ellenére részt vett három tárgyalási napon, hogy a megbízatása már lejárt.

A megismételt eljárást a törvény rendelkezése szerint soron kívül kellett volna folytatni, de a vádlottak elfogultságot jelentettek be a szabolcsi bírósággal szemben, így az ügy megjárta időközben a Debreceni Ítélőtáblát is.

V. Károly 2002. előtt volt Baktalórántháza polgármestere, majd 2006-ban - a jelenlegi ciklus idejére - alpolgármesternek választották, míg N. Lajos jegyzői feladatokat látott el, most pedig polgármesterként vezeti a települést. A legutóbbi választáson mindketten a jobboldali pártok választási koalíciójának jelöltjeként kapták a tisztséghez juttató voksokat.

Az elsőfokú ítélet indoklása szerint a volt polgármester és a jegyző a 2002. október 20-ai választás után - amelyen akkor MSZP-s jelöltet választottak Baktalórántházán önkormányzati vezetőnek - visszahamisított dátummal, jogtalanul rendelkeztek részvények és takarékjegyek átírására egy alapítványi számlára, illetve helyhatósági pénzt is megkíséreltek oda átutalni, együttesen több, mint 140 millió forint összegben.

Emellett mintegy 17 millió forintot tartottak vissza a közhasznú foglalkoztatottak járandóságából, amit a település sportcéljaira használtak fel, az érintetteket pedig azzal zsarolták, fenyegették, hogy ha nem engedelmeskednek, nem jutnak munkához. Továbbá feketén is foglalkoztattak állástalanokat közhasznú munkán, úgy, hogy a munkanélküli segélyüket egészítették ki plusz pénzzel.

Közműberuházásra fiktív előtakarékossági szerződést is kötöttek helyi lakosok nevében, akik helyett az önkormányzat segély címén kiutalt összegből fizette a pénzt, miközben megtévesztve őket, íratták alá a szükséges dokumentumokat. A fiktív megállapodás alapján több, mint 10 millió forint állami támogatást kért és kapott a város önkormányzata.

Az önkormányzati vezetők és a szabálytalan ügyletekbe bevont hivatali dolgozók a bűncselekmény-sorozat kiderülésekor megpróbáltak hamis tanúzásra felhívni, felbujtani az érintett helyi lakosokat, s akadt, akinél sikerrel jártak.

A per újratárgyalásán péntekig a vádlottakat, majd a jövő héten a tanúkat hallgatja meg a Szabolcs Megyei Bíróság, ítélethozatal később várható.