Az a tény, hogy a régióban már egy évszázada senki sem látott egyetlen medvét sem, a sztrádaépítőket nem zavarja.
"A felüljáró építését a környezetvédelmi szervezetek vitték keresztül. Beleegyeztünk, mert mi is hasznos dolognak tartjuk" - jelentette ki Jirí Novák, a regionális közlekedési alap igazgató-helyettese.
Levéltári dokumentumok szerint az észak-morvaországi régióban az utolsó medve 1893-ban esett áldozatul a korabeli vadászoknak Hukvaldyban, az ottani püspöki nagybirtokon. Más feljegyzések szerint még 1908-ban is láttak egy medvét a Beskydek hegységben Baraní település környékén, de az a mackó állítólag visszament Szlovákiába, amely akkor még Felső-Magyarország volt. Barnamedvét szabadban a régió, sőt az egész mai Cseh Köztársaság területén aztán ötven éven keresztül senki sem látott. Néhány barnamedve a II. világháború utáni években újra feltűnt ugyan, de azóta is olyan ritkák, mint a fehér holló.
A környezetvédők eredetileg két "állatátkelőt" követeltek, de végül beérték eggyel is. A hatályos szabályok szerint az ilyen átkelők létrehozását a környezetvédelmi minisztériumnak kell jóváhagynia, s a tárca jelenleg a zöldek kezében van, ami magyarázat a nagyon pozitív hozzáállásra. Közlekedési szakértők szerint ezek a felüljárók lényegesen megdrágítják a sztrádák építését. A környezetvédők szerint viszont szükségesek, mert a szabadban élő állatok életük veszélyeztetése nélkül képtelenek átkelni az autópályák jelentette akadályon. Néhány állatfaj ezért elszigetelődött, s a kihalás veszélye fenyegeti egyes régiókban.
Az úgynevezett "ökofelüljárók" az utóbbi években szerves részei az autópálya-építési projekteknek. Általában 40 méter szélesek, s mintegy 50 méter hosszúak. Felületük bokros, fás. Európában a legtöbb "ökofelüljáró" Svájcban, Belgiumban és Hollandiában található.
A D47-es autópálya a Prágát, Brünnt (Brno) és Olmützöt (Olomuc) összekötő D1-es autópálya meghosszabbítása a lengyel határig. Befejezése után a Prága-Ostrava D1-es autópálya része lesz.
