Az amerikai kontinens déli csúcsánál a flotta 38 napig küzdött a később Magellánról elnevezett zegzugos tengerszoros vad vizein. 1520. november 28-án aztán kiértek a nyílt óceánra. "Arrafelé szinte mindig vihar tombol, de akkor nyugodt volt az idő. Magellán Mare Pacificum, azaz Csendes-tenger néven említi a vidéket, innen kapta mai nevét" - mondta Scott Fritzpatrick. Az Észak-Karolina Egyetem antropológusa és kanadai kollegája, Richard Callaghan a Calgary Egyetemről számítógéppel modellezte az El Nino jelenség hatását a Csendes-óceán térségére, és az eredményeket összevetették az expedíció útvonalával.
Magellán célja nem a Föld körbehajózása volt, hanem az akkoriban aranyat érő borsban és szegfűszegben bővelkedő Fűszer-szigetek meghódítása a spanyol koronának. A flotta azonban a mai Indonéziához tartozó szigetcsoport (Molukki-szigetek) helyett jó 2400 kilométerrel északabbra, a mai Fülöp-szigeteken kötött ki.
Dendrokronológiai, azaz a fák évgyűrűi alapján végzett elemzések arra utalnak, hogy 1518 és 1520 között az El Nino határozta meg a Csendes-óceán időjárását. Dél-Amerika nyugati partjainál ilyenkor elmaradnak a nagy viharok, és remekül lehet vitorlázni a part mentén észak felé.
A hajónaplók szerint az 1519-ben indult expedíció legénysége kimerült és az embereket betegségek tizedelték, mire a flotta kijutott az óceánra. Az eltérést az eredeti tervtől így az is indokolhatta, hogy az uralkodó széljárást és a tengeráramlatokat kihasználva gyorsan és kevesebb matróz munkára fogásával lehetett haladni a mai Chile partjával párhuzamosan - áll a tanulmányban.
Az El Nino hatására helyenként az átlagosnál több a csapadék, máshol - például Indonéziában - pedig súlyos aszály alakulhat ki. Magellán a feljegyzései alapján azért választotta az északi irányt, mert attól tartott, hogy a Fűszer-szigeteken még tart az éhínség, amelyről egy barátjától értesült levélben még az út előtt.
A kérdéses levélnek az 1755-ös nagy lisszaboni földrengés után nyoma veszett, a döntés pontos oka ezért örökre titok marad, "de valószínű, hogy az El Nino nagyban meghatározta a történelem első földkerülő expedíciójának útvonalát" - mondta Scott Fritzpatrick.
A spanyol szolgálatba állt portugál felfedező egyébként nem élte túl az utat; 1521. április 27-én Maktán szigetén a bennszülöttekkel vívott csatában elesett. 57 évvel később egy másik híres tengerész, Sir Francis Drake gond nélkül átjutott a Magellán-szoroson, a Csendes-óceán viszont hónapokig viharos volt, ami erősen megtépázta a flottát és egy hajó el is süllyedt. Drake expedíciója után csaknem kétszáz évvel, 1769-ben James Cook kapitány nagy csendességet tapasztalt az óceánon az Új-Zéland felé vezető útján. Az amerikai-kanadai szerzőpáros szerint könnyen lehet, hogy a brit felfedezőt is az El Nino segítette.
