A törvényjavaslat elfogadása esetén a kihirdetését követő napon lép hatályba, egyidejűleg jogutód nélkül, kényszer-végelszámolással megszünteti a 22 megyei egészségbiztosítási pénztárat.
A benyújtott javaslat kizárólag azoknak a rendelkezéseknek a megtartását javasolja, amelyek már részeivé váltak az egészségügy jogi szabályozásának és elhagyásuk egyes területek szabályozatlanságát eredményezné. Ilyen például a felügyeleti tanács összetétele, az intézményi és a betegforgalmi lista, valamint az elszámolási nyilatkozat megszüntetése.
A pénztártörvényt kétszer fogadta el az Országgyűlés. Először 2007. december 17-én, azonban Sólyom László köztársasági elnök nem írta alá, nem hirdette ki, és megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. Másodszor február 11-én fogadta el a Ház az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt, a képviselők név szerinti szavazásával.
A kormány e heti ülésén, szerdán döntött arról, hogy kezdeményezi a törvény hatályon kívül helyezését.
Az egészségbiztosítási törvényt kezdetektől fogva kritizálta a Fidesz-KNDP pártszövetség, az MDF és több civil szervezet is. Az MDF és a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal az Alkotmánybírósághoz fordult azzal, hogy az Ab semmisítse meg a jogszabályt.
Az egészségbiztosítás területének szabályozási helyzetét jelentősen befolyásolta a Fidesz és a KDNP által kezdeményezett, és március 9-én megtartott ügydöntő népszavazás a kórházi napidíjról, a vizitdíjról és a tandíjról. Az érvényes és eredményes referendum azt eredményezte, hogy április 1-től eltörölték a vizitdíjat és a kórházi napidíjat. A népszavazás után újabb egyeztetések kezdődtek az egészségügyi reform jövőjéről; az SZDSZ közölte, hogy a reformok feladása esetén nem maradnak a koalícióban.
Március végén az MSZP országos pártértekezletén Gyurcsány Ferenc kormányfő-pártelnök úgy fogalmazott, hogy az egészségügyi reformpolitika mögött elfogyott a támogatás. Javasolta, hogy a koalíciós partnerrel közösen jelöljenek másik tárcavezetőt a liberális Horváth Ágnes helyére. Gyurcsány április 30-i hatállyal leváltotta a minisztert.
A bejelentést követően az SZDSZ különböző szintjei tettek javaslatot a koalíciós együttműködés felmondására, amit a liberális párt április 27-iki rendkívüli küldöttgyűlésén szentesített. Május 1-től az MSZP kisebbségi kormányzásba kezdett.
Az elmúlt hónapokban az MSZP-n belül is vita volt arról, hogy a pénztártörvényt módosítani kell-e, visszavonni vagy új jogszabályt alkotni. A módosítás mellett érvelők elképzelései szerint a 22 egészségbiztosítási pénztár - amelyekben 49 százalékos magántőke szerepelt volna - helyett hét regionális pénztár jött volna létre, 100 százalékos állami tulajdonban, magántőke nélkül.
A pártpolitikai harcokkal párhuzamosan két magánszemély, Albert Zsolt és felesége aláírásgyűjtésbe kezdett, hogy megakadályozza az egészségbiztosítás privatizációját. Az Országos Választási Iroda (OVI) most pénteki közlése szerint összegyűlt a törvényben meghatározott számú 200 ezer hiteles aláírás a referendum kiírásához.
