A csoport a DNS-t egy százéves tasmán tigris tartósított teteméből nyerte - amelyet egy múzeumban őriznek -, majd a genetikai anyagot egy egér embriójába fecskendezte, amelyben aztán a gén porcszövetet képzett.
A Texasi és Melbourne-i Egyetem kutatói eredményeiket a PLoS ONE című nemzetközi tudományos folyóiratban tették közzé, bemutatva, hogy a kihalt erszényes Col2A1 jelű génjének ugyanolyan - azaz porc- és csontképző - funkciója van, mint az egerek saját Col2A1-ének.
"Ez volt az első alkalom, hogy kihalt állat örökítőanyagát funkcionális válaszra sikerült bírni egy élő szervezetben. Egy már nem élő faj génjeinek működővé tétele nagy jelentőséggel bírhat a géntechnológiai kutatások számára, ez esetben például egy porcmegújító gyógyszer kifejlesztésében" - számolt be Andrew Pask, a Melbourne-i Egyetem munkatársa a kísérlet jelentőségéről.
A rejtélyes, erszényes tasmán tigrist az 1900-as évek elején pusztították ki vadászok. Az utolsó példány 1936-ban pusztult el a hobarti állatkertben.
"Ma, amikor minden korábbinál magasabb arányban tűnnek el fajok, főként emlősök, ez az eljárás nagyon fontos. Reményt ad, hogy a már eltűnt élőlények genetikai biodiverzitása legalább nem veszett még el teljesen" - foglalja össze az eredményeket Marilyn Renfree, a Melbourne-i Egyetem kutatója.
