Szekeres Imre az ötpárti egyeztetést követően elmondta: ahhoz, hogy erről megállapodást írjon alá a NATO-főtitkárral, törvényi felhatalmazásra van szüksége. Hozzátette: a pártok által jóváhagyott előterjesztést szerdán terjeszti a kormány majd az Országgyűlés elé.
A szervezet feladata az lesz, hogy C-17-es típusú szállítógépeivel nagy távolságra harci eszközöket, hadi anyagokat, vagy természeti, ipari katasztrófák esetén humanitárius segítséget tudjon szállítani. A katonák szállítását is rájuk bízzák majd. Három C-17-es repülőgépet vásárolnak a következő hónapokban, az első gép a tervek szerint idén novemberben landol majd Pápán. A nemzetközi szervezet júliusban kezdheti meg munkáját Magyarországon - mondta a miniszter.
A miniszter ismertetése szerint először jön létre a NATO-ban egy olyan közös légi szállítási szervezet, amelyben a tagországok nem külön-külön, hanem együtt kívánják megoldani feladataikat. A 13 NATO-ország mellett két olyan európai uniós tagállam is csatlakozott a szervezethez - Finnország és Svédország -, amelyik nem tagja a szövetségnek.
A miniszter szerint Magyarország szövetségesi teljesítményének elismerése, hogy a NATO első közös összefogáson alapuló szervezete hazánkban jön létre. Hozzátette, mindez gazdasági haszonnal is jár Pápa és környéke számára.
Az MTI kérdésére a miniszter elmondta, hogy az irányító szervezet a repülőtér területére települ, az ott lévő ingatlanokat fogja használni, azokat felújítják, illetve, ha szükséges, újakat építenek a NATO-beruházási program keretében, azaz a szövetség közös költségvetéséből. A nemzetközi szokásoknak megfelelően a szervezet mindent fizetni fog, a költségeit maga állja.
Kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy az első évben mintegy 1,75 milliárd forintba kerül Magyarországnak a részvétel a szervezetben. Közölte, Szlovákia és Csehország még nem döntött a részvételéről, de ha ez a két ország mégsem csatlakozik, akkor az mintegy 250 millió forintos többletköltséget jelentene Magyarországnak. Hozzátette, más nemzetek, új NATO-tagállamok is csatlakozhatnak majd a szervezethez, amely csökkentheti a közös költségeket.
A miniszter elmondta, hogy ugyancsak egyetértés született arról az országgyűlési határozatról, amely a Magyarországra települő szervezet jogi feltételeit biztosítja majd.
Szekeres Imre tavaly novemberben jelentette be, hogy a NATO Pápát választja a stratégiai légi szállítóflotta bázisrepülőterének. A miniszter akkor hangsúlyozta: a bázisrepülőtér fontos szerepet játszik majd az Irakban és Afganisztánban szolgálatot teljesítő állomány váltásában, a missziókban szükséges logisztikai anyagok utánszállításában. Ugyancsak kiemelte, hogy a bázisrepülőtérrel a régió forgalma és munkahelyfelvevő képessége várhatóan jelentős mértékben növekszik majd.
A NATO 2006-2007-ben már komoly összeget, több mint 8 milliárd forintot fordított a pápai repülőtér fejlesztésére, azonban a stratégiai bázisrepülőtér kialakításához, valamint az irányító szervezet működéséhez további fejlesztésekre van szükség.
Egy korábbi külügyi bizottsági ülésen elhangzott, hogy Magyarország vállalta a repülőgépek "regisztrációját is", azaz a C-17-esek magyar felségjelzést kapnak majd. A Magyar Honvédség szerint ez nem jelent biztonsági kockázatot Magyarországra nézve, hiszen ugyan hadműveleti területekre is szállítanak majd, de azokon belül már nem ezekkel a repülőgépekkel viszik tovább a szállítmányokat. Csökkenti a repülési és a biztonsági kockázatot az is, hogy a C-17-esekkel egyhuzamban megtehető az út Afganisztánba, amely például a magyar AN-26-os szállítógépekkel csak több leszállással oldható meg.
