A nemzetközi munkacsoport csaknem harmincezer résztvevő adatait dolgozta fel. A kutatók évekkel ezelőtt már beszámoltak azokról az eredményekről, amelyek bizonyították, hogy az egész világon, minden korcsoportban, férfiak és nők körében egyaránt kilenc kockázati tényező érvényesülésétől függ, hogy bárkinek is milyen esélye van a koszorúérbetegség kifejlődésére.
A legfontosabb kockázati tényezőnek a kóros vérzsírok bizonyultak, majd a dohányzás. A hasi elhízás mérőszalaggal jól mérhető rizikófaktor. Kockázati tényező a magas vérnyomás és a cukorbetegség is. Rizikófaktor a rendszeres mozgás hiánya: ha valaki nem mozog - például gyalogol - naponta átlag harminc percet, az komoly hiba.
A listán a hetedik tétel a táplálkozás: ha valaki nem eszik elég zöldséget és gyümölcsöt, hetenként legalább kétszer halat, az szívének egészségét kockáztatja. Nyolcadik a mérsékelt borfogyasztás, ami védő hatású, viszont kockázatot jelent, ha valaki egyáltalán nem iszik alkoholt, de még nagyobbat, ha valaki alkoholista.
Végül kilencedikként a stressz adódik a listához, bár arról vizsgálatok bizonyították, hogy sokszor közvetetten hat: sok stressz esetén vannak, akik más kockázati tényezőkkel nem tudnak megbirkózni, például dohányoznak vagy kényszeresen esznek és elhíznak.
Az ötvenévesnél fiatalabb férfiak a kockázati tényezők területén főleg abban különböznek a hölgyektől, hogy a gyengébb nem tagjaihoz képest többet dohányoznak és gyakrabban kóros a vérzsírszintjük. A kutatók szerint, ha a fiatalok ezen tudnának változtatni, a későbbiekben tovább élhetnének. A kutatók a női nemi hormonok ereket védő hatását ma nem tartják olyan fontosnak, mint azt korábban gondolták.
A hölgyek igen sok országban - nálunk is - mind férfiasabb viselkedési formákat vesznek át: például a fiatal nők közül többen dohányoznak, mint a fiuk és a munkahelyi vezető szerep is lényegesen más és keményebb stresszhelyzeteket teremt a mind több női főnök számára, mint a korábbi társadalmi viszonyok.
