Ki viszi át az olimpiai eszmét?
A magyar öttusa történelem számmisztikájában uralkodott eddig a 9-es szám, hiszen ’69-ben, ’79-ben, ’89-ben és ’99-ben rendeztük mi a sportág világbajnokságát. Idén – a nemzetközi szövetség kérésére – eltérünk a hagyomá
2008. május 21. szerda 18:55 - Pálfi Rita
Fiala János műsorában, a Kelj fel Jancsiban a Pont FM 88.1-en ma reggel is szóba került az idei világbajnokság-rendezés oka, melyről oldalunkon is olvashattak. (Fiala beszélgetőtársai Madaras Ádám és Újvári Gábor voltak.) A helyzet nagyon egyszerű, az olimpiai eszmét egyik legmarkánsabban képviselő sportágnak évről-évre megkérdőjeleződik, hogy biztos helye van-e a Nyári Olimpiai Játékokon.
Ahogy Madaras Ádám is elmondta, a Magyar Öttusa Szövetség híres arról, hogy nagyon magas színvonalú rendezvényeket hoz tető alá eseményről-eseményre. Éppen ezért a Pekingi Olimpia Játékok előtt a nemzetközi szövetség számára fontos volt, hogy példaértékű legyen az idei öttusa világbajnokság. A volt öttusázó hozzátette, hogy természetesen rossz érzés számukra, hogy a sport, amire feltették az életüket szinte folyamatosan azzal a gonddal küzd, hogy bent maradhasson az Olimpián. Éppen ezért szükséges valami újat évről-évre kitalálni. Ilyen sikeres magyar kezdeményezés hatására létrejött változtatás az egynapos- és a váltóverseny beiktatása is.
Miközben közeledik a „pekingi nagy nap”, egyre hevesebb ellenérzések kísérik politikai szempontból a kínai szervezőgárdát is. A sajtószabadság hiánya, és a világ legnépesebb országának Tibettel kapcsolatos politikája miatt sok jogvédő az olimpiai láng támadásával fejezi ki nemtetszését. Bár mindannyian várjuk a sportolók négy évente megrendezésre kerülő seregszemléjét, a tévé előtt szurkolással töltött órákat, azért felmerül a kérdés: hol a sport és az üzlet határa, és mi lesz az olimpia eszméjével?
A
Pierre De Coubertin báró ötletére a XIX. század végén újjáélesztett Olimpia Játékok, mint a sport, az emberi teljesítmény értékelése és dicsőítése, a Föld lakóinak egyenlősége és egységének hirdetése persze rózsaszín köddel átitatott gondolatok, de valljuk be, hogy egy ilyen grandiózus sportrendezvény nem létezhet eszmei háttér nélkül. Ezért fontos az öttusa részvétele az Olimpiai Játékokon, és tulajdonképpen elkeserítő már önmagában az a tény is, hogy felmerülhet ennek a sportnak a „kiejtése” a programból. A sportág ugyanis szintén a báró „gyermeke”. Öttusa létezett még az antik időkben is igaz akkor diszkoszvetésből, gerelyhajításból, távolugrásból, futásból és birkózásból állt. Ezért is hívjuk modern öttusának a jelenlegi, Pierre de Coubertin az 1912-ben nem új sportágat mutatott be, tulajdonképpen az antikot aktualizálta. Így került a lövés, a vívás, az úszás, a lovaglás és a futás az ötösbe. Eszmei háttere az volt, hogy a báró számára fontos volt egy olyan sportág életre hívása, amelynek űzője egymagában kifejezi a teljes, tökéletes atlétát. Hiszen az öttusa próbáinak való megfeleléshez nemcsak tökéletes fizikum szükséges, hanem ugyanúgy bátorság, az ügyesség, a koordináció készég és az önkontroll tökéletes gyakorlása. Egyfajta reneszánsz embert testesíthet meg a sport világában. Reméljük a Nemzetközi Olimpiai Bizottság sem feledkezik meg erről sem most, sem a jövőben.
De nézzük inkább a történet derűsebb oldalát: „nyertünk” a nyári sportdömping előtt egy fontos sportrendezvényt, aminek testközelből is szemtanúi lehetünk. Sőt buzdíthatjuk is a magyar versenyzőket. Ez is nagyon fontos, ahogy
Madaras Ádám (csapatban kétszeres világbajnok, és hatszoros Európa bajnok öttusázó) is kihangsúlyozta: a versenyzőknek nagyon sokat számít a közönség lelkesítése, a szurkolás. Az utolsó, mindent eldöntő versenyszámban szinte „szárnyakat adhat” a futónak, ha több ezer torok buzdítja egy emberként. Az 1999-ben a Margitszigeten tartott világbajnoksághoz képest most a Syma Sportcsarnok ad otthont a küzdelmeknek, aminek külön haszna, hogy - a direkt erre az eseményre épített mobiluszoda segítségével sikerült elérni, hogy - 100-150 méteres sugáron belül vannak a versenyhelyszínek. Ráadásul a magyar számára több szempontból is sorsdöntő lehet az utolsó nagy megmérettetés az olimpia előtt. A férfiaknál négy versenyző szerezte már meg az olimpiai kvótát, azonban csak ketten utazhatnak Pekingbe. Éppen ezért sok múlhat a mostani teljesítményükön. A nőknél egyelőre Vörös Zsuzsa a biztos csapattag, ám szerezhetünk még egy kvótát, azaz plusz egy magyar olimpiai résztvevőt, itt Budapesten, hazai közönség előtt.
A Világbajnokság jövő hét szerdán, május 28-án egy ünnepélyes megnyitóval indul, ahol a megnyitó beszédek, és a zászlós bevonuláson felül elhangzik majd egy 1000 fős kórus előadásában Carl Orff Carmina Buranája is. A selejtezők az első két napon zajlanak majd 29-én és 30-án, a női döntő küzdelmei 31-én, a férfiak viadala pedig június elsején lesz.
Drukkoljunk együtt élőben vagy a képernyőn keresztül a magyar öttusázóknak - és csak csendben hozzátéve – a sportágnak is!
Az öttusa olimpiai történelme
1912-től egészen 1980-ig 5 napos próba keretein belül rendezték meg az öttusa küzdelmeit
1984-ben és 1992-ben 4 napos verseny volt az Olimpián az öttusa
1996-ban már egynapos volt az öttusázók „harca” 32 sportolóval
2000-ben a nők is csatlakoztak az olimpiai küzdelemhez, 24-24 sportoló versenyzett az érmekért
2004-ben 32 férfi, és 32 nők küzdött az érmekért, teltház előtt
2008-ban 36-36 öttusázó vesz részt a Nyári Olimpiai Játékokon öttusa sportágban
Forrás:
www.olympic.org