Ombudsmani beszámolók: kisebbségi jogok biztosa (2. rész)

Hozzátette, hogy az új ombudsman még magasabbra tette a lécet, amikor azt mondta, hogy az elődjénél is rámenősebb, harcosabb stílust valósít meg.

A képviselő szerint kiemelt jelentősége van annak, hogy a kisebbségi jogok biztosához tartozik a legnagyobb lélekszámú hazai kisebbség, a cigányság ügye.

A hivatal az elmúlt években kapott egy sajátos konkurenciát, a nép ügyvédje programot, illetve létezik az Egyenlő Bánásmód Hatóság. A képviselő szerint így jelentkezik is egy kis "elszívó hatás", de ez hosszú távon nem jelent hatásköri problémát.

Gusztos Péter kiemelte a kisebbségek parlamenti képviseletének kérdését. Elmondta, hogy a jelentés tartalmazza ennek egyfajta parlamenti koncepcióját is. Saját álláspontja szerint itt egy igazi dilemmával állnak szemben, mert valamennyien szeretnék megoldani ezt a kérdést.
A problémát vázolva azt mondta, hogy egyfelől jó lenne, ha az etnikumoknak parlamenti képviseletük lehetne, de komoly kérdésként merül fel, hogy a mindenkori kormány stabilitáshoz szükséges parlamenti többsége hogyan alakul, ha legkevesebb 13 de akár 20 kisebbségi képviselőt be kell illeszteni a magyar parlamenti struktúrába. Hozzátette: emellett nehéz megfelelni a kettős feltételrendszernek, hiszen igény van arra, hogy a kisebbségek képviselői a parlament teljes jogú tagjai legyenek, de eközben igény van rá, hogy könnyített feltételekkel jussanak be.

Gusztos Péter a roma kisebbség szegregációját az oktatási rendszerben a magyar társadalom egyik legsúlyosabb problémájának nevezte. Mint mondta,ennek következményeképpen olyan feszültség alakult ki a kisebbség és a többség között, amely a következő években egyre élesebbé válhat, és akár erőszakos cselekményekhez is vezethet.

Véleménye szerint a magyar parlament "meglehetősen szégyenlősen" foglalkozik ezzel a problémával. Hozzátette, hogy a gyerekek számának csökkenése és a kistelepülési iskolák bezárása még inkább növeli a szegregációt. Kitért az úgynevezett spontán szegregációra is, amikor az elszegényedő kistelepüléseken a roma gyermekek magukra maradnak az iskolákban, mert aki teheti, az elviszi gyermekét a környező települések iskoláiba.

Pettkó András, az MDF vezérszónoka arról beszélt, hogy hiányzik a kisebbségi törvény hatálya alól a 13 nemzeti és etnikai kisebbségen túl a nem magyar állampolgárok sérelmére elkövetett hátrányos megkülönböztetés, illetve a rasszizmus és az antiszemitizmus elleni fellépés lehetősége.

Kitért rá, hogy a biztosi hivatal találkozik olyan diszkriminatív jelenségekkel, például az oktatás, az egészségügy és a lakhatás területén, amikor a meglévő fórumrendszer nem képes hatékony fellépésre.

A képviselő elmondta, hogy a kisebbségi jogok biztosa újjáélesztette a civil szférával való kapcsolattartást is. Üdvözölte, hogy 15 év után megalapították a második kisebbségi kerekasztalt.
A politikus kitért arra, hogy a kisebbségek országgyűlési képviseletére elkészült egy koncepció. Megjegyezte, hogy abban viszont nem állapodtak meg, hogy hogyan határozzák meg a választásra jogosultak körét. Hozzátette: a biztos foglalkozott a kisebbségi önkormányzati rendszer problémáival is, mert megfelelő védelemre van szükség a választási visszaélésekkel szemben.
Felszólalásában magasnak tartotta a tíz százalékos listaállítási küszöböt, és értelmetlennek nevezte, hogy csak azok a szervezetek állíthattak közös listát, akik már 2006-ban is közösen indultak.

Gusztos Péterhez hasonlóan kiemelte, hogy az oktatásügyben elsősorban az iskolák összevonása, bezárása és a szegregáció jelent problémát. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a nem európai uniós tagállamokban szerzett diplomák elismerése problémákat okoz. Hozzászólása végén közölte, hogy az MDF támogatja a beszámoló elfogadását.