Egyharmados igény az esélyegyenlőségre

A régiós pályázatok első fordulója lezárult, a pályázatokhoz kapcsolódva 540 pályázó felkérése alapján közel ezer településen készített közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzést az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakértői hálózata - mondta Borovszky Tímea, a szaktárca esélyegyenlőségi főigazgatója csütörtökön újságíróknak.

Azok az önkormányzatok, amelyek uniós és hazai forrásból támogatandó fejlesztési pályázatokra jelentkeznek, vállalniuk kell, hogy felszámolják az oktatási intézményekben a szegregációt, és olyan esélyegyenlőségi tervet készítenek, amit a szaktárcák számon kérhetnek.

A főigazgató szerint a települések vezetői, az intézmények fenntartói érdekeltek lesznek a deszegregációs program végrehajtásában, ugyanis amennyiben ez a projekt nem valósul meg, a megítélt támogatást vissza kell fizetniük. Vagyis nem elég a szándéknyilatkozat, erről képviselő-testületi döntést is kell hozni.

Ha például egy önkormányzat több tíz, vagy százmillió forintot nyer bármilyen fejlesztési programra, de az esélyegyenlőségi helyzetelemzésben foglaltak nem valósulnak meg, a teljes támogatási összeget visszatartják, illetve visszakövetelik, és más uniós pályázatban sem vehetnek részt - tudatta a részleteket Sági Zsolt, az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség főosztályvezetője, és Borovszky Tímea.

Ha tudatos a szegregáció és az elzárkózás, a támogatások hiányában nem indulhat meg a fejlődés, így fennállhat az a veszély, hogy egy-egy település, város elnéptelenedik, ugyanis az emberek a jobb körülményeket keresve elköltöznek - hangzott el.

A pályázatok végrehajtását egy 80 fős szakértői gárda ellenőrzi. Ugyanakkor minden támogatást megadnak az esélyegyenlőségi terv elkészítéséhez és megvalósításához is - ígérte a főigazgató.