Nem tudjuk pontosan, de rémisztőek az adatok

A feketegazdaság kifehérítésé érdekében folytatott kormányzati tevékenységnek nagy kerékkötője hazánkban a pontos adatok hiánya. Egyelőre csak külföldi szervezetek és hatóságok becsléseiből lehet például arra következtetni, hogy a szellemi termékek hamisítása mekkora gazdasági kárt okoz Magyarországnak. Az Új rend és szabadság program kormánybiztosa, Dr. Kondorosi Ferenc ezért az általa vezetett Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) elsőszámú céljának tekinti a pontos helyzetfelmérést, a gazdasági bevételkiesés meghatározását.

Globális szinten riasztóak az adatok. Óránként két munkahely tűnik el világszerte a termékhamisítók „munkájának” következményeként, s az üzleti szféra globális viszonylatban évente 600 milliárd dollárnyi veszteséget kénytelen elkönyvelni miattuk. 2005-ben, az uniós tagállamokban a vámhatóságok 25 ezer akció során összesen 75 millió hamis árut foglaltak le – fontos tudni, hogy a teljes mennyiség 60 százaléka Kínából érkezett. Egy évvel később, 36 ezer rajtaütés során 250 millió hamis árut koboztak el; 86 százalékban kínai eredetű termékeket.

Csillagszórás, majd Kikelet

A kormány Kondorosi vezényletével már tavaly megindította a hazánkban is aggasztó mértéket öltő hamis árukereskedelem elleni akcióját. A 2007. november 22-én startolt Csillagszóró hadműveletet keretében hat héten keresztül hét hatóság összehangolt fogyasztóvédelmi ellenőrzési akciót hajtott végre a karácsonyi és a szilveszteri ünnepekhez kapcsolódóan. Méghozzá nem is eredménytelenül! Nézzük a számadatokat! A kampány keretében 6.200 szakember 35 ezer ellenőrzést végzett, 9 ezer esetben szabtak ki bírságot, hozzávetőlegesen 1,11 milliárd forint összegben, és több mint 200 üzletet zártak be; a lefoglalt áruk értéke meghaladta az 510 millió forintot. 30 ezer ellenőrzést végeztek, és több mint 10 ezer esetben szabtak ki bírságot.

A sikerre való tekintettel tavasszal beindult a Kikelet-program is, ami már a téli razziasorozat tapasztalataira építkező piacellenőrzés volt. A szintén hat hetes Kikeletnél a kiszabott bírság összege elérte az 1,62 milliárd forintot. Ez az összeg másfélszer több mint a karácsonyi Csillagszóró hadművelet során kiszabott összbüntetés. A hatóságok a szabályok megsértése miatt időlegesen 314 üzletet zártak be, és 60 vállalkozás tevékenységét függesztették fel. A Kikelet fókuszában egyébként a hamis, átcímkézett, romlott élelmiszerek álltak, húsvét közelsége miatt is elsősorban a tojások, a csokoládék és a sonkák.

Az idén létrehívott HENT azonban az élelmiszeren kívül a gyógyszerhamisítással, és a szellemi termékek feketekereskedelmével is foglalkozik. Korábban már működött egy Feketegazdaság Elleni Koordinációs Bizottság névre keresztelt testület, ám ezúttal sokkal professzionálisabban kívánják felvenni a harcot a feketegazdaság szereplői ellen. Kérdés persze, hogy a hangzatos elhatározásokat milyen lépések követik, és egyáltalán, egy 21 fős testület mit tehet az áttörés érdekében. Kondorosi Ferenccel készített interjúnkból kiderül.

A bűvös huszonegy – Kondorosi Ferenc beszélt a HENT-ről

Egész pontosan mikre terjed ki a HENT munkája? Miért kellett ezt a szervezetet életre hívni?

Önmagában véve a hamisítás elleni küzdelem, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület működtetése külön szervezetet igényel, ám szerencsére a kapcsolódó jogi háttér úgy alakult ki, hogy a HENT a Magyar Szabadalmi Hivatal infrastruktúráját használhatja, és annak a munkájára támaszkodhat. Legfontosabb feladatunk a Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégia kidolgozása. Ennek három alappillérét határoztuk meg: egy nemzeti adatbázis elkészítését, aztán a lakosság tájékoztatását, a közgondolkodás formálását, végül pedig a jogérvényesítés eszközeinek bővítését, a jogalkalmazók felkészítését, a bíróságok képzését, a Bírói Akadémia képzéseiben való részvételt. Ehhez a ponthoz csatlakozik a rendőrségi és egészségügyi dolgozók speciális felkészítése is.

Ezek szerint igen széles gazdasági-társadalmi spektrumot fognak át tevékenységükkel. Hány fős testülettel dolgoznak?

Huszonegy.

Nem kevés ez ennyi feladathoz?

Ez egy testület, konzultatív, javaslattevő szereppel. Ideálisnak tartom a létszámot, hiszen magában foglalja a különböző jogkezelő szervezetek képviselőit. Például az ipari jogvédelem területén a rendszerváltás óta nem az állam végzi a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó jogok kezelését, hanem civil jogkezelő szervezetek. Az ő képviselőik töltenek ki tíz helyet a testületben. Rajtuk kívül három rendvédelmi szerv embere van benne, a többiek pedig minisztériumi szakemberek. Ezért is ideális ez az összetétel: egy asztal mellett ülnek a civil szektor, a jogkezelők képviselői, és a kodifikátorok is.

Mi az esélye annak, h eredményesebb lesz a tevékenységük, mint az eddigi kormányok feketegazdaság elleni harca, hiszen voltak már hasonló testületek?

Nincs új a nap alatt. Európa számos országában született hasonló testület, hasonló stratégiával. Önmagában már akkor eredményesek vagyunk, ha beszélnek a tevékenységünkről. Ha látják a videóinkat, hogy patkányok rágják a romlott húst, vagy hogy gyógyszereket hamisítanak, és utána azokat árulják, már ezek is jótékony hatásúak lehetnek. Jótékony hatású az is, és ezt a hadműveleti elemzéssorozatok szintén alátámasztják, hogy a hatóságok közös adatbázis és közös kockázatelemzés alapján dolgoznak. Azonos értékek, azonos szervezeti modell szerint munkálkodva ugyanis jóval nagyobb hatásfokkal lehet fellépni a feketekereskedelem ellen.

A gyógyszerhamisítással külön munkacsoport foglalkozik. Ennyire súlyosan esik a latba ez a terület?

Két olyan területet jelöltünk ki, amelyet a legveszélyesebbnek tartunk a lakosságra nézve: az élelmiszer- és a gyógyszerhamisítást. Nyilván nem elhanyagolható ezek gazdasági hatása sem, de ami fontosabb, az emberi életet és egészséget fenyegető közvetlen veszélyességük.

Hogyan kell elképzelni a hamis medikumok elleni harcot? Razziáznak a feketepatikákban?

A legelső feladatot e téren az ismeretek szerzése jelenti. Ezért a gyógyszerészeti testületek, orvosi szervezetek véleményét hallgattuk meg először. Most az emberek tájékoztatására koncentrálunk, fel kell hívnunk a figyelmüket arra, hogy egyáltalán létezik ez a jelenség, ezután pedig szét kell törni ezeket a hamisítási láncokat.

A kalózvideók, és az illegális szoftverek ellen is önök szállnak ringbe?

Javaslattevő szinten mi is, de nyilván nem vesszük át egyetlen hatóság munkáját sem. Azonban a veszélyességi listánkon – és vállalom ezt a sorrendet! – a szoftverek nem előzik meg az élelmiszereket és a gyógyszereket. Együttműködünk ugyanakkor a BSA-val, és minden olyan szervezettel, amelynek tapasztalata van ezen a területen. Egyébként amerikai jogvédők is megkerestek engem a szoftvereket illetően, a nagykövet személyesen intézett hozzám levelet.

Fiatal még a HENT, de akadnak-e már kézzelfogható eredmények?

Vannak, igen. A Nemzeti Stratégia első változata már a kezünkben van, és megadtuk az első lökést a gyógyszerhamisítás elleni küzdelemnek is. Ez utóbbi nagyon fontosnak tartom, mert ez a terület eddig gyakorlatilag fehér foltnak számított a hazai köztudatban, senki nem beszélt róla.

Vagyis eredménynek tekinthető a figyelemfelkeltés is?

Igen, én eredménynek tartom, hogy megkezdtük a közgondolkodás átformálását is. A jogkövető magatartás kialakítása ugyanis nem a szankciók világában kezdődik, hanem a prevenciónál.

Nem szeretnék kételkedni az elért eredményekben, ugyanakkor a közgondolkodás formálását nem tartom túl mérhető jelenségnek.

Én mérhetőnek tartom, ha beszélnek egyáltalán róla. S mérhető, ha kevesebben lesznek a bolhapiacon. Azt gondolom, rövid időn belül megszűnik az a jelenség, hogy valaki vérnyomáscsökkentőt vesz a piacon például, vagy internetes hirdetés nyomán, esetleg nem életmódtermékek forgalmazására kijelölt üzletben vásárol Viagrát. Pusztán az a tény, hogy beszélnek róla, tévében, rádiókban utcákon, már sikernek könyvelhető el.