Talán érdemes lett volna a „Kismamák ne olvassák el” figyelmeztetéssel kezdeni ezt a cikket, ugyanis egészen biztosan félelmetes összegeket fogunk eredményül kapni; és senkit sem szeretnénk elriasztani a gyermekvállalástól. Igaz, a lurkók felnevelése borzasztóan drága, mégis milliók vállalják ezt a feladatot, és nem gondolnak bele, mekkora kiadás lesz ez a számukra. Nem is kell, hiszen a befektetett pénz és energia busásan megtérül, legalábbis én még egyetlen szülőtől sem hallottam olyat, hogy megbánta volna, hogy gyermeket vállalt. Érdekességképp azonban vegyük mégis végig, mennyibe kerül egy gyerek: a terhesgondozás, a szülés, az iskolás évek, az egyetem: mennyit költünk, míg felnő, és végül elhagyja a szülői házat. Sorozatunk első négy része a gyermek születése előtt, illetve az első tizennyolc évben felmerülő költségekkel foglalkozott; most, az ötödik részben pedig a gyermek tizennyolc és huszonegy-huszonhárom éves kora közötti időszak, azaz az egyetemista vagy főiskolás évek anyagi vonzatát vesszük sorra.

Iskola

Tandíj végül nem lesz, így erre nem kell áldoznunk. Viszont, ha gyermekünk nem nyer felvételt államilag finanszírozott képzésre, csak költségtérítésesre, jelentős összegeket fizethetünk: százötven-háromszázezer forintba kerül egy félév például az ELTE bölcsészkarán vagy a BME-n. Szerencsére tanszerekre már nem kell költeni, legfeljebb üres lapokra, tollra meg mappára; reál szakokon ehhez jön a vonalzó, körző, miegyéb, de azt már úgyis megvettük korábban. Számoljunk mondjuk évi ötezer forinttal. Egy hallgató körülbelül tíz olyan tanegységet vesz fel, amihez jegyzet kell. Egy könyv legyen háromezer forint, tehát szemeszterenként harmincezer forinttal számolhatunk. Ezért is érdemes bejárnia az előadásokra, és jegyzetelni, hogy abból tudjon készülni a vizsgákra, és ne kelljen annyit költenie (a szülőnek) a jegyzetekre.

Minden iskolatípus végéhez érve többletköltségekkel kell számolnunk. Az általános és középiskolánál ott a ballagás, utóbbinál szalagavatóval megspékelve; az egyetem végén pedig a diplomaosztó. A szakdolgozatot be kell köttetni, ami körülbelül háromezer forintba kerül, két példány tehát hatezer. A diplomaosztóra új ruhát veszünk (ha csak nem akarja gyermekünk az érettségi öltönyét-kosztümjét magára erőszakolni), újabb tízezer forint kiadás.

Illendő a diplomáért - és a büszkeségért, amit érzünk, mikor nézzük, ahogy átveszi - cserébe nekünk is ajándékoznunk valamit; költsünk rá mondjuk százezer forintot, akármi is legyen az.



Ruházat

Szerencsére gyermekünk már nem nő, mint a bolondgomba, így elég az átlagos havi hatezer forinttal számolnunk, ami összesen kétszáztizenhatezer, háromszázhatezer avagy kétszáznyolcvannyolcezer forint lesz attól függően, hogy egyetemre (három, illetve öt év) vagy főiskolára (négy év) jár-e a csemete.

Élelmiszer, rezsi

Maradjunk a KSH adatainál (élelmiszer: havi huszonháromezer, rezsi: havi huszonnégyezer, tisztító- és tisztálkodószerek: havi négy-négy ezer forint), ez három-négy-öt év alatt két-hárommillió forint lesz. Ha a diák kollégiumban lakik, természetesen nem használja otthon a vizet és az áramot, de akkor meg a koleszdíjat kell fizetnünk, így semmiképp sem maradunk költségek nélkül.

Szórakozás, utazás

Az egyetemi évek a nagy bulizások, sörözések időszaka, ám egyben a „hogy rúgjunk be olcsón” kérdéskör megválaszolásáé is, így a szórakozásra szánjunk havi ötezer forintot. A közlekedésre is költenünk kell: ha gyermekünk Budapesten tanul, ez háromezer-kétszázötven forintba fog kerülni nekünk havonta. Ha vidékről jár be a fővárosba, vonat-, illetve buszjegyet is vennünk kell, ha legalább hétvégenként látni szeretnénk. A jegyárak távolságtól függően igen széles skálán mozognak, a Budapest-Szeged útvonalra például háromezer forint oda-vissza. Ha a diákévek alatt minden hétvégén hazautazik a gyerek, összesen három-ötszázezer forintot költünk utazásra.

Esküvő, lakás

Gyermekünk elvégezte az egyetemet; nincs már messze az az idő, amikor családot alapít és elköltözik, így hálálva meg a rá áldozott hihetetlen mennyiségű figyelmet és pénzt. Valószínűleg nem lesz elég pénze esküvőre, illetve lakásra, hiszen miből is; ha tehetjük, minden bizonnyal segítünk majd neki. Szálljunk be a lakás és az esküvő költségeibe a felével, tehát mondjuk hat- illetve félmillió forinttal.

Mindent összegezve elmondhatjuk, hogy az egyetemi-főiskolai évek alatt (az átlag négy évet véve alapul, államilag finanszírozott szakon, budapesti lakhellyel és intézménnyel) körülbelül tízmillió forintot költünk gyermekünkre. Ha hozzáadjuk a korábbi költségeket, huszonhatmillió forint a végső összeg. Ennyit költünk tehát rá születésétől addig, míg el nem hagyja a családi fészket. Ez havonta átlagosan kilencvenötezer forint.

Sorozatunk következő és egyben utolsó darabjában azt vizsgáljuk, ebből a huszonhatmillió forintból mennyit kell ténylegesen nekünk kifizetnünk, és mennyit vállal át az állam (GYED, GYES, családi pótlék, tankönyvtámogatás stb.), illetve maga a gyermek (diákmunka, ösztöndíj).

(Megjegyzés: ez csak egy hozzávetőleges számítás, hiszen ahány család, annyi pénztárca. A gyakorló szülők véleményét, javaslatait azonban szívesen fogadjuk.)