A prokarióták egysejtű (ritkábban többsejtű), körülhatárolt sejtmag nélküli élőlények. Az elnevezést a görög prósz (előtt) és karyon (mag) szavak alkotják, jelentése "sejtmag előtti". A prokarióták az ismert legősibb sejtes felépítést mutató szervezetek, és egyben a legegyszerűbbek is.

A mikroorganizmusokat kanadai felségvizeken, Új-Foundland közelében, az Atlanti-óceánban, a 111 millió éves forró, 60-100 Celsius fokos, vulkánikus eredetű üledékben találták. A korábbi mélységi rekorder mikroorganizmusra a tengerfenék alatt 842 méterre bukkantak korábban a kutatók.

"Ez a legősibb és legmagasabb hőmérsékletű tengeri üledék, amelyben prokariotikus életformát felfedeztek" - mutatott rá John Parks, a Walesi Egyetem professzora, aki a Science című folyóiratban megjelent tanulmány társszerzője volt. A tudós meggyőződése szerint ha a Földön létezhet felszínalatti bioszféra, hasonló életforma előfordulhat más bolygókon is.

Nem ismert, hogy mivel táplálkoznak a forró üledékben található mikroorganizmusok, előfordulhat, hogy metánnal, amely az évmilliókkal ezelőtt összepréselődött növényekből származik. Lehetséges azonban, hogy ezeknek a prokariótáknak a geotermikus energia biztosítja a létfeltételeket.

A mikroorganizmusok felfedezése keresztülhúzhatja számos ország és vállalat számítását, amelyek az üvegházhatású gázokat,s mindenekelőtt a széndioxidot a tengerfenék alatt lévő porózus kőzetbe temetnék. A széndioxid "eltemetését" az ENSZ Klímakutató Testülete is századunk egyik legfontosabb eszközének tekinti a globális felmelegedés elleni harcban.

"Nagyon kockázatosnak bizonyulhat, ha a gázokat geológiai képződményekbe pumpálnánk anélkül, hogy felmérnénk: a mélyből az ott lévő organizmusok révén válasz is érkezhet" - hangsúlyozta John Parks. Mint mondta, bizonytalan, hogy a mikroorganizmusok milyen kölcsönhatásba léphetnek a széndioxiddal, így további vizsgálatokra van szükség.