A hóhérmester születésnapja

A jezsuita rendből kiválva szerzett orvosi diplomát, később a párizsi egyetemen tanított. 1788-ban röpiratot tett közzé a harmadik rendről, ennek hatására a nemzetgyűlés tagjává választották. Már a tanácskozás második napján javasolta az addig szokásos akasztás, megégetés, felnégyelés, vízbefojtás helyett a "fájdalommentes" lefejezést, méghozzá a nyilvánosság kizárásával. Gúnykacajjal fogadott indítványát csak 1791 végén fogadták el, érdekesség, hogy leghevesebben az akkor még a halálbüntetés eltörlését követelő Robespierre küzdött ellene.

A közhiedelemmel ellentétben a derék francia doktor a nyaktilónak csak keresztapja, hasonló elven működő szerkezetet már az ókorban is használtak, s a középkori Skóciában és Angliában nemesi születésű elítélteket végeztek ki vele. A francia szerkezet tervezésével és kivitelezésével Antoine Louis orvost, egy német hárfakészítőt és a párizsi főhóhért bízták meg, a nyaktilót ezért Louisette-nek is hívták, a guillotine elnevezés egy királypárti gúnydal nyomán terjedt el. Az emelvényen álló guillotine-hoz 24 lépcsőfok vezetett fel. A két függőleges gerendaoszlopot fent egy keresztgerenda tartotta össze, a függőleges gerendák bevágásában ferdén elhelyezett, nehezékkel ellátott bárd mozgott fel és alá. A két oszlop közti deszkához kötözték az elítéltet, majd fejét egy kerek nyílásba szorították, hogy azt a lezuhanó bárd elválaszthassa törzsétől.

Miután a szerkezetet hullákon kielégítő eredménnyel próbálták ki, 1792. április 4-én felállították a Greve (ma Chatelet) téren. Az első kivégzést 25-én egy rablógyilkoson hajtották végre, őt elítéltek hosszú sora követte. A kivégzések valóságos népünnepélyeknek számítottak, néha programot is nyomtattak a "fellépők" névsorával, s verekedések törtek ki a legjobb helyekért. Maga Guillotin is közel állt ahhoz, hogy saját bőrén tapasztalja meg a nyaktiló humánus voltát: csak Robespierre bukása mentette meg halálos ítéletének végrehajtásától.

Guillotin később orvosképzési reformkoncepciót dolgozott ki, részt vett az orvosi akadémia megalapításában és ő vezette be a himlőoltást Franciaországban. 76 évesen, 1814. március 26-én halt meg Párizsban. A francia argóban "Az özvegyként" emlegetett szerkezet túlélte névadóját, a bárd Franciaországban utoljára 1977. szeptember 10-én sújtott le egy gyerekgyilkos nyakára.