A héten különböző inflációs adatok jelennek meg az Egyesült Államokban és több euróövezeti országban. Ezek várhatóan rontani fogják az összképet, és megerősítik a központi bankok elhatározását, hogy abbahagyják a kamatcsökkentést. Ősszel és most tavasszal az amerikai szövetségi tartalékbankrendszer (Fed) és a brit központi bank élen járt az enyhítésben, megsegítendő a "nem elsőrendű válsággal" fenyegetett gazdaságot, de a növekvő infláció most már elzárja a GDP-növekedés támogatásának efféle útját. Az Európai Központi Bank (EKB), éppen a célját messze meghaladó infláció miatt, eddig is tartózkodott a kamatcsökkentéstől, és egyes elemzők nem zárják ki, hogy az év vége felé esetleg kamatemelésre kényszerül az EKB.

A héten új bizalmi mutatók megjelenése is sorra kerül az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában: ezek várhatóan szintén fékezni fogják a részvényárak emelkedését.

A hagyományosan legdrágább szabadpiaci kőolaj-referenciafajta, az amerikai West Texas Intermediate csütörtökön újabb rekordra, hordónként 135,09 dollárra hágott, a rendszerint olcsóbb északi-tengeri Brent még ennél magasabb új rekordot ért el, hordónként 135,14 dolláron. A kőolaj több mint 30 százalékkal drágult április óta, eddig is a bizonytalan tőkepiacokról, a gyenge dollárból és a növekvő infláció elől menekülő befektetési alapok spekulációs vásárlásai miatt, miközben a tényleges olajkínálat bőséges, és a fizikai olajkereslet növekedése lassul.

Hasonló spekulációs megfontolások emelik az árakat más árupiacokon is. Az arany ára márciusban ért el újabb rekordot, és magasak az ipari fémek árai is, bár többnyire elmaradnak a két évvel ezelőtti rekordoktól. Emelkedésüket valamelyest fékezik az olajárak, kisebb keresletet valószínűsítve az ipari nyersanyagok iránt. A terménypiacokon tényleges hiányjelenségek is támogatják az árakat.

Ha a részvényárak most lefelé indulnak, a spekulációs kölcsönhatás új szintekre emelkedhet az értékpiacok és az árupiacok között. Az energiapiacokon legtevékenyebb befektetési bank, az amerikai Goldman Sachs jóslata szerint a kőolaj átlagára a második félévben hordónként 141 dollár lehet, és két éven belül 200 dollárra emelkedhet.

A legismertebb részvény-világmutató, a Morgan Stanley befektetési bank kezelte MSCI World a múlt héten négyhavi csúcsra emelkedett, megközelítve a tavaly év végi szintjét. Az MSCI felzárkózó piaci részvénymutatója a múlt héten elérte ez évi csúcsát, ledolgozva év vége óta elszenvedett visszaesését. Mindezért számos befektető úgy érzi, most kell kiszállni, írta a hírügynökség.

"Nagy árfolyam-emelkedések voltak (a részvénypiacokon). Azonban az alapok nem javultak. Sőt, mostanában szélesedik a rés a gazdasági alapok javulásába vetett remények és a reálgazdaság alakulása között - mondta a svájci Sarasin vagyonkezelő részvényelemzője a Reutersnek.

"Mostantól rögös lesz az út - mondta a Merrill Lynch befektetési bank európai részvénystratégája, Karen Olney.

Az árupiaci befektetések az idén is a legjobbak, a múlt hét végéig 27,97 százalékos átlagos megtérüléssel. Mindent változatlannak feltételezve, ez éves szintre átszámolva 72,44 százalékos megtérülést jelent. 2000 óta tavalyig az árupiaci portfóliók évi átlagos megtérülése 13,65 százalékos volt, ez is messze jobb a kötvények 5,65 százalékos és a részvények 0,23 százalékos átlagánál, a Lehman Brothers befektetési bank számítása szerint. "A vagyon-átcsoportosítás az árupiaci portfóliókba, mindinkább pánikszerű menekülés formájában, még messze nem ért véget", a bank elemzése szerint. Ugyane bank nem tartja lehetetlennek, hogy a tényleges keresleti-kínálati viszonyok miatt az "olajárbuborék" egyszer csak kipukkad, de ez év vége előtt aligha.

A New York-i értéktőzsdék három hónapon belül a legrosszabb hetüket fejeték be pénteken.

A New York-i értéktőzsde fő mutatója, a Dow Jones ipari átlag (DJIA) 3,9 százalékos, a Nasdaq piac összetett mutatója 3,3 százalékos, az SÚP 500-as 3,5 százalékos heti veszteséggel zárt. A pénteki záróértékek sorrendben 5,92 százalékkal, 7,83 százalékkal, illetve 6,29 százalékkal maradtak el a tavaly év végi értékektől.

Nyugat-Európában az átlag szintjén ennél rosszabb a helyzet: a fő londoni, frankfurti és párizsi tőzsdemutató pénteki záróértéke 5,72 százalékos, 13,92 százalékos, illetve 12,12 százalékos lemaradásban volt az év végi záróktól, miután tavaly 3,80 százalékot, 22,29 százalékot, illetve 1,54 százalékot nyertek.

A legmegbízhatóbb európai részvények FTSEurofirst 300-as mutatója 3,1 százalékot vesztett a múlt héten, ez volt a leggyengébb hete március eleje óta. A pénteki, 1322,22 pontos záróértéke 12,24 százalékkal maradt el a tavaly év végitől, miután tavaly 1,56 százalékkal emelkedett. A korábbi e havi nyeresége gyakorlatilag lemorzsolódott. Előtte áprilisban 6 százalékot nyert, ez majdnem öt éve a legnagyobb egyhavi előretörése volt. Előtte márciusban ötödik hónapja esett, az első negyedévben 16 százalékot vesztett, a legnagyobb negyedévi veszteségét szenvedte el 2002 harmadik negyede óta.