Magyarországon a napi zöldség- és gyümölcsfogyasztás 200 gramm körül van, a nyugati országokban legalább másfélszerese, miközben a táplálkozási irányelvekben napi 400-800 grammot javasolnak - mondta Pados Gyula. A szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegségek 70 százaléka a táplálkozással függ össze, a mediterrán étrenden élők körében pedig e betegségek aránya lényegesen alacsonyabb. Az állati fehérjék esszenciális komponensei nagyrészt pótolhatók növényi fehérjékkel, a szénhidrát-szükségletet pedig előnyös teljes kiőrlésű gabonafélék, valamint gyümölcsök és zöldségek fogyasztásával fedezni.

Kedvező hatásukat alacsony kalória, magas rost-, vitamin- és ásványianyag-tartalmuk, és több ezer egyéb összetevőjük, így antioxidánsok és úgynevezett fitokomponensek biztosítják. A fitokomponensek minden növényi eredetű élelmiszerben természetesen előforduló vegyületek. Ezek az anyagok határozzák meg a zöldségek és gyümölcsök egyedi színét és ízét, ezeknek köszönhető, hogy a narancs narancssárga és a paprika piros. A kutatások eddig több mint 5000 különböző fitokomponens jelenlétét mutatták ki a zöldségekben és gyümölcsökben, ilyenek például a flavonoidok, polifenolok, karotinoidok, limonoidok, melyek a növények saját védelmében játszanak eredetileg szerepet.

A fitokomponensek védik a növényeket a baktériumoktól, vírusoktól, penész- és élesztőgombáktól, valamint a napsugárzás káros hatásaitól. Bizonyos fitokomponensek, így a polifenolok, antioxidáns-hatásúak és segítik a sejtek közötti kommunikációit. A sejtben betöltött sokféle funkciójuk miatt a szakemberek úgy gondolják, hogy a polifenolok védő hatást gyakorolhatnak az érrendszerre, ezáltal csökkentve a krónikus betegségek kockázatát - mondta Pados Gyula.

Javasolt egy élvezetes, nassolásra is alkalmas étrendet, melyben zöldség és gyümölcs (napi 400 gramm), bor (napi 1,5 deciliter), hal (heti 4 alkalommal), étcsokoládé (a kakaótartalma miatt, 100 gramm), fokhagyma (2,7 gramm) és mandula (napi 68 gramm) szerepel.

Ezzel a "polymeal"-nek elnevezett étrenddel 76 százalékkal csökkenthető a már említett betegségek kockázata. Aki 50 éves kora fölött ezt a diétát tartja, a szakértők szerint 6,5 évvel meghosszabbíthatja életét.

Barna Mária, a Semmelweis Egyetem munkatársa a tejtermékek, ezen belül is a probiotikus termékek kedvező élettani szerepére hívta fel a figyelmet. A kettes típusú cukorbetegek 80 százaléka elhízott - mondta Audikovszky Mária, a Szent Imre kórház orvosa -, ezért különösen fontos a megelőzésben, kezelésben a megfelelő diéta.