Erről Rév István, az alapítvány és Rainer M. János, az intézet vezetője tájékoztatta kedden, a magyar közvéleményhez szóló levélben az MTI-t. A két intézmény a per 50. évfordulóján szeretett volna egy rendhagyó, egyhetes megemlékezést szervezni, amelyen a "meggyilkolt vagy súlyos börtönévekre ítélt vádlottak méltóságának helyreállítása érdekében" mutatták volna be nyilvános előadáson, teljes egészében, a per hiteles és vágatlan dokumentumának tekinthető hanganyagot.
A MOL kezdetben - a pert mintegy magánügynek tekintve - azon az állásponton volt, hogy csak akkor járul hozzá a hangfelvétel egyszeri bemutatásához, ha a szervezők megszerzik minden a perben érintett személy, illetve ma élő hozzátartozó írásos, közjegyző előtt tett hozzájáruló nyilatkozatát.

Az 1956-os Intézet és a OSA Archívum eleve nem értett egyet ezzel a jogértelmezéssel, megítélésük szerint mindaz, ami a per során elhangzott, józan ésszel nem tekinthető másnak, mint közérdekű adatnak, amelynek nyilvánosságra hozását a hatályos magyar törvények lehetővé teszik.

Végül, hosszas tárgyalások - és más megoldások keresése után - Gecsényi Lajos, a levéltár főigazgatója levelében hozzájárult ahhoz, hogy amennyiben bemutatják a volt vádlottak hozzátartozóinak hozzájáruló nyilatkozatát, úgy - az ügy jelentőségére való tekintettel - megkaphatják a felvételeket, egyszeri nyilvános lejátszásra.

Ezt a feltételt a szervezők is kezdettől méltányosnak és elfogadhatónak tartották. A hozzájárulások beszerzése pedig a levélben foglalt kérésnek megfelelően megtörtént, s a nyolc akkori vádlott közül hét esetben megkapták a családtagok beleegyezését.

Kopácsi Sándor akkori budapesti rendőrfőkapitány Torontóban élő özvegye, Nagy Imre unokája, Maléter Pál hadügyminiszter özvegye, Vásárhelyi Miklós leánya, Gimes Miklós Zürichben élő fia, Jánosi Ferenc leánya és Tildy Zoltán volt köztársasági elnök unokája egyaránt nevét és segítségét adta ahhoz, hogy a hangszalagok lejátszása megvalósulhasson. Donáth Ferenc fiai egy ideig haboztak a nyilatkozat aláírásával, végül egy saját állásfoglalást írtak, amelyben hozzájárultak a hanganyag nyilvánosságra hozatalához.

Ennek ellenére május 26-án a szervezők a MOL részéről azt az értesítést kapták, hogy egy reggeli vezetőségi döntéssel elutasították a kérésüket és a hangfelvételt nem adják ki. Döntésüket közelebbről meg nem nevezett jogi szempontokkal indokolták. A szervezők ez alapján úgy látják, hogy MOL vezetése szerint "a magyar társadalom nem elég érett és felkészült ahhoz, hogy 50 évvel ezelőtt kivégzett miniszterelnöke és társai szavait meghallgassa és megértse". A forradalom kormányának és vezetőinek perét így továbbra is csak a kutatói kiváltságokkal rendelkező szűk szakmai nyilvánosság ismerheti meg - áll a dokumentumban.

Az aláírók azt kérik mindazoktól akik helyeslik szándékaikat, hogy vessék latba szakmai, erkölcsi és tárgyi segítségüket annak érdekében, hogy az ötvenedik évfordulón teljes egészében elhangozhassanak a mártír miniszterelnöknek és vádlott-társainak, az 1958 június 9-15. közötti, három kivégzéssel és súlyos börtönbüntetésekkel zárult per során elmondott szavai.