Virágzik a Tisza, meg lehet nézni

Arisztotelész volt az első, aki említést tesz a tiszavirágról, erről a szószerint kérész életű rovarról, amelyet a sumérok vízi szöcskének neveztek. Több száz kérészfaj él hazánkban, ezek közül mégis a júniusban "nyíló" tiszavirágról szól a dal. Vajon miért? A kérdésre Kiss Ferenc, a Hortobágyi Nemzeti Park túravezetője adja meg a választ, aki a park Tisza-tavi bemutatóterületén, egyebek mellett a 2007-ben nyílt Tiszavirág Ártéri Sétaúton kalauzolja a vendégeket.

- A tiszavirág a legnagyobb és legszebb ismert kérészfaj, hossza akár a 10-12 centimétert is elérheti. Korábban számos európai folyóban előfordult, de nagy tömegben már csak a Tisza és mellékfolyói alföldi szakaszán él. Legközelebbi rokonával, a jóval kisebb dunavirággal ellentétben nagy népszerűségnek örvend. A tiszavirág egyben a tiszta víz szimbóluma, mivel a kérészek csak tiszta, oxigénben dús vízben tudnak fejlődni. Lárvaállapotuk három éven át tart a folyó iszapjában, mialatt húszszor vedlenek. Életük néhány órás nászrepülésből és násztáncból áll csupán. Amikor az iszap hőmérséklete megfelelő, a kifejlett rovarok feljönnek a felszínre. Először a hímek jelennek meg a vízen. Nagy részük áldozatul esik a halaknak és a madaraknak. A tiszavirágos svédasztal egyben fehérjebomba is a madárfiókáknak. Azonban tudni kell: a turistáknak még az elpusztult tetemek begyűjtése is darabonként kétezer forintos bírsággal jár - figyelmeztet Kiss Ferenc, s tovább magyarázza: - Nyár elején, egy bő héten át naplemente előtt 2-3 órával kezdődik a tömeges rajzás. Olyan mintha milliónyi kis virág borítaná be a vízfelszínt. Ez a páratlan, lenyűgöző látvány ihlette a régi öregeket, amikor így szóltak: virágba borult a Tisza. A rajzás a párkereséssel kezdődik. A hímek birkóznak a nőstényekért, egy hímnek több nőstény is juthat. A nász után a hímek elúsznak, a vízfelszínen pihenve. Ekkor a nőstények nagy sebességgel repülnek - folyásiránnyal szemben - tojásrakásra alkalmas helyet keresve. Mindig ugyanazon a partszakaszon rakják le petéiket, átlag hétezret. A tojásrakással a szülők szűkre szabott élete véget is ér. Nem is tudna tovább élni, mert a kifejlett rovarnak csökevényesedik a szájszerve, így egyáltalán nem tud magához táplálékot venni.

Második legnagyobb tavunkban, a Tisza-tóban található a legtöbb halfaj hazánkban. Ez annak köszönhető, hogy a Tisza is átfolyik a tavon, így állóvízi és a folyóvízi halak is megtalálhatóak benne - tudjuk meg a túravezetőtől. - A tó legmélyebb része elérheti a 25 métert. Számos védett és fokozottan védett állat és növényfaj él itt. Rendkívül mozaikos az élettér: nádasok, gyékényesek, összefüggő vízfelületek, ártéri erdők alkotják. A fajgazdagság egyedülálló. Megtalálható erre a szürke gém, vörösgém, törpegém, üstökös gém, fattyú szerkő, kormos szerkő, a jégmadár, a kis repülő drágakő és a nagykócsag, a természetvédelem címermadara. A turisták egyik kedvence a bakcsó, ami az egyik legelterjedtebb gémféle, népi neve: kvakvarjú. Az óvodás mondókában "csip-csip csóka, kvakvarjúcska" lenne a helyes, nem pedig vak varjúcska. Ez a madár alkonyatkor mozog és "kvak-kvak" hangot ad.

- A virágzó úszó hínármezők közül az egyik leglátványosabb a tündérfátyol - állítja a túravezető. - Közép-Európa legnagyobb összefüggő tündérfátyol-mezeje a Tisza-tavon virít. Olyan, akár egy hatalmas sárga rét. Májusban a sárga nőszirom virágzik, de már jön föl a fehér tündérrózsának a virágzata is. Róla azt kell tudni, hogy a tündérrózsák közül az egyedüli, ami hazánkban őshonos. Gyakran hívják - tévesen - tavirózsának, pedig ez utóbbi sárga virágzatú és vízi tök a népi neve. A következő hetekben láthatunk majd a tündérfátyolt, békatutajt virágzani, azután jön a rence, a legkisebb húsevő vízinövény, majd a sulyom, melynek termése ehető, belelépni viszont nem ajánlatos, mert kiálló tüskéi megszúrnak. Kutyaherélő sásnak hívják recés volta miatt népiesen a kolokánt, ami nem más, mint egy úszóhínár. Itt nő az Amerikából betelepített, jó mézelő virágú ámorakác is. Kedves kis madár a függőcinege. Víz fölé hajló, himbálózó fűzfaágra építi nádpihékből, apró fűszálakból labda alakú fészkét. Olyan jól szigetel, hogy régen az öregek a csizmájukban használták bélésként. A lábukra húzták a függőcinege fészket és arra a csizmát.

A Tisza-tavi túraközpontban gyalogos, kerékpáros és vízi programokat egyaránt kínálnak az egyre nagyobb számban érkező látogatók számára. Júniusban a tiszavirágzás alkalmával is szerveznek túrát. Nappal a vendégek megismerhetik a tiszavirág életciklusait, este pedig csónakokkal kimennek a folyóra, és egyszerűen csak megállnak. Szemtanúi lehetnek a természet egyik könyörtelen játékának: körös-körül kérészek táncolnak, majd halálos csókkal pecsételik meg szerelmüket a folyó fölött.