A sajtóban megjelent hírek szerint a következő tanévtől a középiskolák nem szervezhetnének egyedi felvételi vizsgát, csak az oktatási tárca Oktatási Hivatala által összeállított központi írásbeli vizsgát írathatnák meg a tanulókkal. Az egységes írásbeli kizárná a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok szóbeli vizsgáját, és a négyosztályosok is csak akkor vizsgáztathatnának szóban, ha előtte megrendezték a központi írásbelit. A miniszteri javaslat, mely különben részleteiben még mindig nem megismerhető, rögzítené az írásbeli, a szóbeli és a hozott pontok arányát is.
Tiltakozunk az ellen, hogy egy lényegi oktatáspolitikai kérdésben a Minisztérium ismételten nem egyeztetett az érdekelt felekkel. Tesszük ezt különösképpen is annak a tudatában, hogy ez nem egyedi eset, hanem hasonló módon hasonló céllal történt a kötelező beiskolázás (2007) kereteinek jogi megváltoztatása is.
A sajtóhivatkozások szerint a rendelet az egységes és objektívebb felvételit, illetve az esély-egyenlőség megvalósulását szolgálja. Ezzel szemben úgy látjuk, hogy
"a felvételiztetés korlátozása tovább csorbítja az oktatási intézmények pedagógia autonómiáját;
"olyan diákok kerülhetnek be az intézményekbe, akik nem illeszkednek az ott alkalmazott pedagógiai célokhoz és módszerekhez, mely további stressz és kudarc elé állíthatja őket;
"a kormányzati retorikával szemben az intézkedés ellehetetleníti a tehetséggondozást, ezzel együtt az értékalapú és minőségi oktatást;
"különösképpen a szerkezetváltó, hat- és nyolcosztályos gimnáziumok sajátosságai vesznének el, ahol éppen a korosztály miatt fontos a személyes találkozás a jelentkezőkkel;
"sérti mind az önkormányzatiság, mind a vallásszabadság elvét, ha az Oktatási Hivatal egyházi iskolákban is elhelyezhet diákokat, ahol világnézetileg elkötelezett nevelés folyik.
Az esélyegyenlőséget nem az iskolák szabadságának szűkítésével kell elérni, hanem a felzárkóztató programok erősítésével, mely már az óvodai programmal kell elkezdődjön. Úgy véljük, hogy a felvételi korlátozása elsősorban az oktatás és nevelés egységét hirdető, sajátos nevelési célokkal működő intézmények, ezek között is a vallási és alternatív pedagógiai módszerekkel dolgozó intézmények elleni támadás, mely egyben figyelemelterelés a közoktatás valódi problémáiról.
A fent leírt indokainkra figyelemmel kérjük, - amennyiben pedig kérésünk meghallgatásra nem találna, úgy követeljük a tervezet megvitatását az érdekelt szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel.
x x x
A Szülői Közösségek egyesület csatlakozik a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének 2008. május 21-i közleményéhez úgy látva, hogy a kormány nem igyekszik olyan intézkedések meghozatalára, amelyek az intézményi erőszak csökkentésének megfelelő eszközei lehetnének.
Úgy véljük, hogy nem elfogadható csupán technikai jellegű megoldások hirdetése, és kifejezetten káros az, amikor az egyedüli felelősséget a pedagógusra hárítják. Csupán tanári továbbképzésekkel nem megoldható a sajtó által felszínre hozott konfliktus, főképpen, ha azt látjuk, hogy iskoláink többségében a feltételek romlása ellenére is a pedagógusok becsülettel teljesítik nehezedő társadalmi szolgálatukat.
"Követeljük a törvénymódosítást ifjúságvédelmi felelős és iskolai pszichológus kötelező iskolai alkalmazására, normatív állami támogatással.
"Követeljük a szülői házzal való kapcsolattartás személyi feltételéinek intézményi és jogi megteremtését.
"Követeljük a közösségellenes magatartás elleni hatékony intézkedések alkalmazásának lehetőségét. A tanulói jogok gyakorlása kapcsolódjon a tanulói kötelezettség teljesítéséhez.
"A nevelési funkció erősítésére és a tanórán kívüli közösségi foglalkozásokra nagyobb figyelmet kell fordítani. Az ehhez szükséges személyi és pénzügyi feltételeket meg kell teremteni.
"Követeljük, hogy a sajtó állítsa le a pedagógusok és iskolák lejáratását a sajnálatos események egyoldalú és célzatos beállításával.
A tanári hivatás lejáratásával szemben, sokakkal együtt valljuk, hogy a szülői ház és az oktatási intézmény kapcsolatát kell minél szorosabbra fűzni. Érdekeltté és felkészültté kell tenni a szülőket arra, hogy gyermekük érdekében folyamatosan tartsanak kapcsolatot a pedagógusokkal. Ezzel egy időben gyakorlattá kell tenni a szülők bevonását az intézmények életé-be. Közös konfliktusmegelőző tréningek és a jó tapasztalatok bemutatása segíthetik a szülők és az iskola kapcsolatát.
Országos civil egyesületként valljuk, hogy a szülőket és szerveződéseiket erőteljesebben be kell vonni a magyar oktatás közös ügyébe, legyen fóruma az iskola vezetése, tantestülete és a szülők közötti párbeszédnek.
Hardy F. Gábor
elnök
