70 éve halt meg Ödön von Horvath

"Van bennem valami magyar, horvát, német és cseh. Ez nem sok, ha arra gondolunk, hogy az Osztrák-Magyar Monarchiában kétszáz nemzetiség volt"- mondta később. Belgrádban, Budapesten, Bécsben, Münchenben és Pozsonyban töltötte fiatalságát, négyszer változtatva tanulmányi nyelvet. Anyanyelvének a németet vallotta, bár saját bevallása szerint egyetlen nyelvet sem beszélt igazán jól.

Első írói próbálkozását később letagadta és a kiadott példányokat visszavásárolta. Diplomata apja nyugdíjba vonulása után Murnauba költözött, ahol fia sűrűn látogatta. A városkában, ahol Hitler is gyakran időzött, egyszer tanúja lett egy verekedésnek a nácik hívei és ellenfelei között. A bíróság előtt, a fenyegetések és a megvesztegetési kísérletek ellenére is vallomást tett, magára zúdítva a horogkeresztesek gyűlöletét.

A Simplizissimusban megjelent irodalmi próbálkozásai egyre ismertebbé tették nevét, ekkor írott színműveire a gazdasági válság, majd a fasizmus értelmetlenségének gondolatával való belső vívódása nyomta rá bélyegét. 1926-ban mutatták be A hegyi vasút, A kongresszus körül, Olasz éjszaka, Mesél a bécsi erdő című darabjait, amelyeket hamarosan Az örök nyárspolgár című regénye követett. 1931-ben színpadra került népszínműve, a Kazimir és Karolin megkapta a legrangosabb német irodalmi elismerést, a Kleist-díjat. Ellenfelei ezt nem tudtak neki megbocsátani, miként azt sem, hogy cseppet sem hízelgő publicisztikákat írt Hitlerről és hogy tüntetően megtartotta magyar állampolgárságát. Szemére hányták, hogy komolytalan, a Mesél a bécsi erdőt "példátlan hitványságnak" minősítették. A mindenható náci propagandafőnök Goebbels azt mondta: ha győznek, fejek gurulnak majd, és közöttük lesz Horvathé is.

Az író ekkor már jobbára Bécsben élt, a kávéházakban dolgozott. Képes volt egy darabot két hét alatt megírni, így született például az Ide és oda című bohózata. A császárvárosban ismerkedett meg Marie Elsner énekesnővel, akit hamarosan feleségül vett, majd egy év múlva elvált tőle. A pályájának gerincét alkotó bohózatok és népszínművek valójában bohózatba ágyazott tragédiák. Műveiben szétrombolta a dráma szigorú kereteit, melyeket képek laza kapcsolatával helyettesített. Brechthez hasonlóan szerette bevonni az előadásba a közönséget, összeegyeztetni a reagálást az elidegenítéssel.

Az Anschluss éjszakáján egyetlen aktatáskával a hóna alatt szökött meg lakásából, kevéssel utána már a Gestapo kereste. Illegális úton sikerült Csehországba menekülnie, majd Franciaországba utazott. 1938. június 1-jén, miközben a Champs Elysées-n sétált, egy hirtelen jött vihar kicsavart egy százéves gesztenyefát, amely agyonsújtotta a 37 éves Ödön von Horvathot.