Eddig egyetlen torreádor vállalkozott arra, hogy kísérleti nyúlként kezelje, azaz nyálmintát vegyen tőle a viadal előtt, alatt és után. A stressz mértékét Ilera a felszabaduló cortisol hormon szintjének változásával állapítja meg. Megfigyelései szerint ez a szint akkor a legalacsonyabb, amikor a torreádor még a hagyományos öltözék felvétele előtt áll. Az arénába menet már emelkedik és csúcsát az első és a második bika után éri el. A viadal befejezése után két órával viszont rohamosan csökken - írta az El País című spanyol napilap.
Antonio Cano Vindel, az alcalai egyetem pszichológus professzora a hosszú ideig tartó stressz hatásaival foglalkozik. Amikor az ember az életével játszik, a test plusz erőforrásokat biztosít a gyorsabb gondolkodáshoz, ami szükséges a védekezéshez, a harchoz, a meneküléshez. Ha a nyomás állandósul, pszichoszomatikus változások jöhetnek létre, amelyek fekélyt, magas vérnyomást, egyéb szívbántalmakat okozhatnak. A stressz károsítja az immunrendszert, ami védtelenné tesz a fertőző betegségekkel szemben - magyarázza.
Rafael Moreno író-publicista, a bikaviadalok szakértője megfigyelte, hogy a torreádor kettős stresszhatás alatt áll: egyrészt le kell győznie a bikát - a közönség ezt várja tőle - másrészt fél a bikától. De az olyan nagy viadalokon, mint a madridiak, a vereségtől való félelme nagyobb, mint a bikától való félelem.
"A torreádorban mindenki a hőst szereti, pedig ember. El kell viselnie a stresszt, amikor a muletával szemben áll az állattal. Ha nem ezt teszi, az egész, tőle függő csapat is vereséget szenved. A közönség pedig attól fél, hogy a torreádor félni kezd. Ezért szól minden a bátorságról és semmi a félelemről" - írja.