A számvevőszék a 2004/2005. és 2006/2007. tanéveket vette górcső alá.

A vizsgálat - országos közoktatási kitekintéssel - alapvetően az ágazati felügyeletet ellátó OKM-re és az ellenőrzésbe vont költségvetési jogcímek előirányzatait hasznosító egyházi és állami közoktatási intézményekre és fenntartó szervezeteikre terjedt ki.

Az ÁSZ megállapította, hogy a 2005-2006-ban az egyházak részére megállapított közoktatási kiegészítő támogatás összege nem felelt meg az egyházfinanszírozási törvény előírásainak, az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendeletben előírtaknak, valamint az éves költségvetési törvények végrehajtásáról szóló törvények indoklásában foglaltaknak.

A számvevők álláspontja szerint ez csaknem 2,7 milliárd forint elmaradt állami támogatást jelent. E kérdésben véleménykülönbség maradt fenn az ÁSZ hatályos jogszabályokon alapuló álláspontja és a jogszabályoktól eltérő értelmezést alkalmazó kormányzati álláspont között - áll a vizsgálat összegzésében.

"Az egyházi közoktatási intézményekben a vizsgált tanévekben erkölcsi alapú, értékközpontú eredményes nevelési-oktatási munka folyt. Az iskolai oktatás és a pedagógusok eredményességét a kiemelkedően jó tanulmányi átlag, az országos versenyeken elért helyezések, a sikeres érettségi- és nyelvvizsgát tevők, valamint a felsőoktatásban továbbtanulók száma mutatja. Az egyházi közoktatási intézmények tanulói az országos kompetenciaméréseken az átlag felett teljesítettek" - rögzíti a jelentés.

A számvevőszék azt is javasolja a kormánynak, hogy intézkedjen az egyházi kiegészítő támogatás jogszabályoknak megfelelő megállapításáról.

Az Állami Számvevőszék jelentése szerint a költségvetési törvényekben meghatározott közoktatási normatívák, azok adott költségvetési évenkénti változása és a közoktatási kiadások alakulása között nem volt közvetlen kapcsolat.

A költségvetési törvények évente csökkenő összegű állami támogatást - 2005-ben 603,5 milliárd, 2007-ben 575,1 milliárd forintot - irányoztak elő a gyermeklétszám csökkenése és a finanszírozási változások alapján.

A dokumentum rögzíti azt is, hogy Magyarország gazdasági teljesítőképességének megfelelően költött közoktatásra, amely megfelel a hasonló fejlettségű országok átlagának.

Kitérnek arra is, hogy a nemzetközi tanulói teljesítményméréseken a magyar diákok a problémamegoldást értékelő felmérésekben (PISA) az átlagnál gyengébb eredményt értek el. Az országos kompetenciaméréseken a gyenge teljesítmények stagnálása, és az érettségi vizsgadolgozatok átlageredményeinek romlása is eredményességi problémát jelez. Országos szinten a fajlagos közoktatási kiadások növekedését nem kísérte a tanulói teljesítmények javulása, a közoktatás hatékonyságának erősödése - az ellenőrzött egyházi közoktatási intézmények és állami gyakorló iskolák kivételével.

Az ÁSZ ezenkívül megállapította azt is, hogy az információs rendszer hiányosságai miatt a közoktatási pénzek teljes körű átláthatósága, nyomon követése nem biztosított. A közoktatási pénzek felhasználása és eredményessége között nincsen egyértelmű, szoros kapcsolat.

Az OKM vonatkozó költségvetési fejezete a magyar közoktatás állami támogatásából évi 15-17 százalékot biztosít a nem önkormányzati fenntartású közoktatási intézményeknek - egyházi, nonprofit és for-profit szervezeti iskolafenntartóknak, valamint állami gyakorló iskoláknak - és az országos közoktatás-szakmai feladatok ellátására. A fejezet közoktatási feladattámogatási céljai alapvetően összhangban voltak a kitűzött szakmai célokkal. Azok végrehajtása - a támogatások elosztási módja és a felhasználási követelmények hiánya miatt - azonban csak részlegesen segítette a közoktatás eredményességét és hatékonyságát.

Az állami gyakorló iskolák támogatásánál nem érvényesült az átláthatóság elve, mivel a felsőoktatási intézmények közoktatási intézményeinek normatív támogatását az "egyetemek, főiskolák" cím tartalmazza a felsőoktatási normatív támogatással együtt.

Az ÁSZ az oktatási és kulturális miniszternek a közoktatási feladattámogatási jogcímeknél és a felsőoktatási intézmények közoktatási támogatási előirányzatainál az egyértelmű és átlátható szabályozás kialakítására tett javaslatokat.