Vizsgálják a kötött könyvárakat
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) árkötöttségről szóló törvénytervezetét az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottsága kedden nyílt nap keretében tárgyalta; a tájékozódó ülésen a javaslattal kapcsolatban döntés nem született.
2008. június 3. kedd 16:53 - Hírextra
Zentai Péter László, az MKKE igazgatója a bizottsági ülésen a törvénytervezet ismertetésénél elsősorban arra mutatott rá, hogy a könyvek árkötöttsége nem "vadonatúj" jogi intézmény: az Európai Unió régi tagállamai közül tizenkettőben működik ez a gyakorlat, kilenc országban a parlament által elfogadott törvényben rögzítetten, míg háromban - a magyarországihoz hasonlóan - a könyvpiaci szereplők közti megállapodásként.
A kötött ár intézményét 1992-ben a magyar könyvkiadás és -kereskedelem versenyszabályaiban rögzítették. Ezt a már meglévő gyakorlatot ültette át az MKKE a törvénytervezetbe, amely szerint a kiadó határozná meg az általa megjelentetett kötet fogyasztói árát, amelyet fél évig nem lehetne megváltoztatni - mondta Zentai Péter László. Felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi törvényjavaslat megalkotását az indukálta, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2004-ben versenykorlátozó magatartásra hivatkozva megtámadta ezt a piaci megállapodást.
Az MMKE igazgatója szerint a kötött ár rendszere gátat vetne annak, hogy a multinacionális cégek az árrés terhére bármikor árversenyt kezdeményezzenek. Az árkötöttség garantálná a sokszereplős kínálati piac tartós fennmaradását, az egész országot behálózó, többségében kis könyvesboltok versenyképességének megőrzését. A kötött árak érvényesítése biztosítaná a könyvkínálat sokoldalúságát, a kevés példányszámban megjelenő, minőségi kötetek kiadását - érvelt Zentai Péter László.
Megemlítette azt is, hogy mindazon országokban, ahol nem érvényesül az árkötöttség intézménye, emelkedett a könyvek árszintje, míg Magyarországon 1990 óta a könyvek árnövekedése nem haladta meg a létfenntartási cikkek árának emelkedését.
Boros Géza, az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) főosztályvezető helyettese azt mondta, a szaktárca támogatja az MKKE törvényjavaslatát. A kulturális minisztérium céljai - a minőségi könyvkiadás és -terjesztés - összhangban állnak a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elképzeléseivel.
Az OKM képviselője úgy látja, hogy a GVH piactorzításra hivatkozó ellenvetése "eltúlzott reakció". Ugyanakkor hozzátette, hogy az OKM további szakértői szintű egyeztetéseket szorgalmaz.
Torjakné Amberger Teréz, a GVH irodavezetője szerint az árkötöttség intézményének bevezetése nem feltétlenül oldja meg a könyvpiacon fellelhető problémákat. Példaként említette, hogy a rendszer nem biztos, hogy megóvja a kiskereskedőket a multinacionális cégektől. Az árkötöttséggel a fogyasztók is számos kedvezménytől esnek el - mutatott rá a GVH irodavezetője, aki úgy vélte: más eszközökkel kell megoldani a problémákat.
A kulturális bizottság tagjai közül Schiffer János (MSZP) úgy vélte: ha az árkötöttség valóban biztosítja a kis könyvesboltok fennmaradását, érdemes megvizsgálni jogszabályba öntését.
Halász János, a kulturális bizottság fideszes alelnöke szerint a könyvek árkötöttségére vonatkozó törvénynek akkor van értelme, ha hosszú távon tud szabályozni.
Az SZDSZ koalícióból való kilépésére utalva az ellenzéki képviselő óvva intett attól, hogy az ügy "koalíciós feszültség áldozatává" váljék.
Jánosi György, a kulturális bizottság szocialista alelnöke támogatta az MKKE törvénytervezetét. A GVH piactorzításra hivatkozó érvelésével kapcsolatban felvetetett: ha az európai versenyjogi normáknak megfelel az árkötöttség intézménye, a magyarországi versenyjogi szabályoknak viszont nem, akkor felül kell vizsgálni a magyar szabályozást. A minőség rovására nem szabad érvényesülni hagyni a versenyszabadságot, törvényi eszközzel kell korlátozni a szabadpiac torzító hatását - hangsúlyozta.
Várhegyi Attila (Fidesz) azt mondta: a törvényi szabályozás fontos lépés lehet, de nem biztos, hogy eléri a célt. Nem feltétlenül fogja szabályozni a minőségi és értéktelen könyvek kiadásának problémáját - jegyezte meg.
A bizottsági ülésen felszólaló kiadók és szakmai szervezetek - köztük a Líra és Lant Zrt., az Atlantisz Kiadó, a Vince Kiadó, és a Magyar Írószövetség képviselői - egyaránt támogatták az árkötöttség intézményének jogszabályba ültetését.
Pető Iván (SZDSZ), a kulturális bizottság elnöke a törvénytervezet sorsát firtató kérdésre az MTI-nek elmondta: részben a kulturális bizottsági tagokon, részben a minisztériumon és a kormányon múlik, felkarolják-e az MKKE könyvek árkötöttségére vonatkozó törvényjavaslatát. "Várni kell egy kicsit" - vélekedett Pető Iván, hozzátéve, hogy a "leghatékonyabb" az lenne, ha az OKM nyújtaná be a javaslatot a parlament elé.
Zentai Péter László, az MKKE igazgatója az MTI kérdésére elmondta, hogy a törvénytervezet Országgyűlés elé terjesztésére az oktatási és kulturális minisztert kérték fel. Ha Hiller István "hezitálni fog", akkor parlamenti képviselői indítvánnyal élnek. Hangsúlyozta, a törvényért mindenféleképpen meg fognak harcolni. Ugyanakkor hajlandóak a jelenlegi tervezet módosítására - jegyezte meg.
Reményét fejezte ki, hogy az Országgyűlés az őszi ciklusban tárgyalni fogja a könyvek árkötöttségére vonatkozó törvényjavaslatot.
Forrás: MTI