Negyedével csökkent a kórházi ágyak száma

Az egészségügyi ellátórendszer működéséről szóló jelentés kapcsán a miniszter a bizottság előtt elmondta: ahhoz, hogy csökkenjen az egyes beavatkozásoknál a várakozási idő, a javaslat két megoldást vázol fel.

Az egyik szerint az országos átlagnál rövidebb várakozási idő esetén egy kórház nem utasíthat el területen kívülről érkező beteget, a másik szerint pedig a 90 napja vagy annál régebben listán lévő páciensek - amennyiben ezt igénylik - igénybe vehetik más szolgáltató ellátását.

Megjegyezte: várólista korábban is létezett a különböző intézményekben, csak azok eddig nem voltak nyilvánosak, és a hazai várólisták adatai nagyban nem térnek el az európai átlagtól.
A teljesítményvolumen-korlát (tvk) rendszerét nem kívánja megszüntetni, azonban változtatna azon a tárcavezető. A javaslat szerint az ellátandó lakossággal és feladattal arányosan kell a tvk-at megszabni. Szintén áttekintik a járóbeteg-ellátás területi ellátási kötelezettségeit is - mondta Székely Tamás.

Csáky Andrásnak (MDF) arra a kérdésére, hogy a tárcavezető milyennek értékeli a magyar egészségügyi ellátást, Székely Tamás úgy felelt: "változatos".

Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény alapján 2007. április 1-től alakult át a kórházi struktúra Magyarországon. Az ellátást régiónkénti és intézményenkénti elosztása a Regionális Egészségügyi Tanácsok (RET) feladata lett volna, azonban a tanácsok nem tettek javaslatot, így Molnár Lajos akkor egészségügyi miniszter hirdette azt ki.

Ennek alapján az aktív kórházi ágyak száma 25,4 százalékkal csökkent, ezek egy részét átcsoportosították a krónikus ellátásba. A krónikus – rehabilitációs - ápolási ágyak száma összességében mintegy 31 százalékkal növekedett.

A struktúraátalakítás során a 173 fekvőbeteg-gyógyintézet közül hat kórház és 12 kórház aktív fekvőbeteg ellátásának közfinanszírozása szűnt meg.