Az idén negyedik alkalommal megrendezett Tudományexpónak a fenntartható fejlődés, az energia és a megújuló energiaforrások, a környezetvédelem, valamint az egészségügy a kiemelt témája. Magyarország eddig minden évben szerepelt a párizsi rendezvényen, amelynek 2005-ben díszvendége volt.

"A Tudományexpó olyan, mint egy művészeti kiállítás. Maga a rendezvény ismert és jelentős, s ahogy egy művésznek fontos, hogy részt vegyen egy rangos tárlaton, a tudományos intézményeknek és szervezeteknek is érdeke a megjelenés" - mondta Pálinkás József, az Magyar Tudományos Akadémia elnöke csütörtökön az MTI-nek.

Magyarázata szerint egy ilyen eseménynek értő, szakértő közönsége van, amely észreveszi az igazán jelentős alkotásokat.

Mint Pálinkás József kifejtette, ennélfogva egy ilyen kiállítás alkalmas arra, hogy felhívja figyelmet arra, ha egy országban jelentős kutatások és fejlesztések folynak, s bemutassa, ha ezek nyomán kézzelfogható eredmények születnek.

Pálinkás József külön kiemelte az MTA debreceni Atommagkutató Intézete (ATOMKI) által kifejlesztett mini PET-készüléket (pozitronemissziós tomográfot).

Ismertetése szerint PET-berendezés elsősorban a rákkutatásban alkalmazható, mivel adatokat szolgáltat a daganatok anyagcseréjének intenzitásáról, a gyógyszerek eloszlásáról az élő szervezetben, valamint molekuláris szinten követi nyomon a készítmények által előidézett változásokat. Ugyancsak nagy szerepet játszik a PET az agykutatásokban, hiszen segítségével lokalizálhatók a különböző agyi funkciók.

A PET segítségével "pontosan és világosan meg lehet vizsgálni, hogy mi is történik az agyban" - mondta.

Pálinkás József magyarázata szerint a mini PET-készülék az orvosi gyakorlatban alkalmazott pozitronemissziós tomográftól eltérően alkalmas kisállatok, például rágcsálók laboratóriumi vizsgálatára.

Az akadémia honlapja szerint az MTA a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatallal közös 70 négyzetméteres magyar K+F+I standon van jelen. Posztereken mutatkozik be az MTA teljes kutatóhálózata és szervezete, illetve az EXPO kiemelt témáinak megfelelően az MTA három kutatóintézetének két-két kiemelkedő kutatás-fejlesztési eredményét mutatják be az intézeteket képviselő kutatók, cégvezetők.

A Tudományexpón szerepel a háromdimenziós mikroszkóp, amelyet az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének (KOKI) kutatói Vizi E. Szilveszter, az MTA volt elnökének irányításával a világon elsőként fejlesztettek ki. A berendezés az idegsejtek nyúlványaiban zajló gyors fiziológiai folyamatok mérését teszi lehetővé, segítségével akár száz idegsejt egymásra gyakorolt kölcsönhatása figyelhető meg.

Ugyancsak a KOKI kutatóinak nevéhez fűződik az új gyógynövényalapú szorongásgátló. A készítmény a leghatékonyabb antidepresszánsokkal azonos hatékonysággal csökkenti a szorongást, ugyanakkor sokkal kisebb mellékhatásokkal rendelkezik.

A debreceni ATOMKI a mini-PET mellett bemutatja az elsősorban a szívinfarktus diagnosztizálására szolgáló mobil tomográfiás gammakamerát, a Cardiotom-ot. Segítségével egy mindössze 15-20 perces vizsgálat során lokalizálni lehet a nem funkcionáló szívizomcsoportokat, s meghatározni a sérülés kiterjedését, ezzel diagnosztizálva az infarktust.

Az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete ősi gabonákat (az alakort és a tönkebúzát) mint egészséges élelmiszerforrásokat, valamint a bioetanol előállításra alkalmas kukorica hibrideket mutatja be Párizsban.